Jó ütemben halad a Kovászna megyei integrált hulladékgazdálkodási terv ügye azt követően, hogy bonyolult eljárás után megszületett a döntés a kivitelező kilétéről. A debreceni Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft. tavaly áprilisban kapta meg a munkakezdési rendeletet, és tizennégy hónap áll rendelkezésére, hogy június 15-ére befejezze az építkezést. Eleinte nehezen kerültek alvállalkozók, de végül sikerült szerződniük háromszéki, brassói és más megyei cégekkel. Kis csúszás történt, de az ütemből ítélve Baki János, a hulladékgazdálkodási program végrehajtását felügyelő iroda vezetője úgy véli, behozható. A végleges átadást december 16-ig kell megejteni.
A Maksát Várheggyel összekötő út mellett lesznek az irodaépületek, arrébb a komposztkészítő, mellette két csarnok a komposzt tárolására. Hátul épülnek a cellák a nem újrahasznosítható hulladék számára. Ahogy megtelik egy cella, környezetkímélően bezárják, és jönnek előbbre. Terv szerint öt év alatt telne meg egy cella, de a megyében keletkezett hulladék csökkenőben, így előrejelzések szerint hét-nyolc évre is elegendő lesz. Szintén hátul kapnak helyet a válogatók és a műhelyek.
A szerződés értelmében be kell zárni a jelenlegi hulladéklerakókat. Folyik a kézdivásárhelyi telep bezárása, a bukaresti Hidroconstrucţia Rt. végzi. Mögötte épül az átrakóállomás, ennek kivitelezője szintén a Keviép. A gond az, hogy a sepsiszentgyörgyi központi hulladéktelepet is be kell zárni az idén, itt a munkálatot a bukaresti cég kapta meg. Össze kellene hangolni a munkát úgy, hogy ne kelljen Brassóba szállítani a szemetet, mint Hargita megyéből – mondja Baki János. Tehát az új tároló építését és a régi fokozatos bezárását kellene úgy megoldani, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az átmenet.
Hátravan még a gépek beszerzése, de ezt szándékosan halasztották – magyarázza Baki János. A közbeszerzési eljárást elindították, de úgy kell időzíteni, hogy mire érkeznek a gépek, legyen hova elhelyezni az új telepen, és azonnal át tudják adni a működtetőnek.
Nehéz indulás
A Háromszéket kiszolgáló szeméttárolót eredetileg Dálnok közelében szerették volna felépíteni. A lakosság azonban tiltakozott, így Nagyborosnyó közigazgatási területén kaptak új helyet a létesítménynek. A községi tanács 2008 januárjában elfogadta a területrendezési tervet, és zöld utat kapott a beruházás.
A döntés újabb tiltakozás hullámot váltott ki, elsőként a lécfalviak emelték fel hangjukat. Falugyűlést is szerveztek nemtetszésük kifejezésére, azonban a lázadás rövid ideig tartott. A megyei tanács akkori vezetősége leaszfaltozta a Várhegyen át Lécfalvára vezető utat – akkoriban az forgott közszájon, ezzel próbálták kiengesztelni az elégedetlenkedő közösséget.
A szeméttároló Nagyborosnyó község adminisztratív területén található ugyan, de a telephelyhez legközelebb Maksa fekszik. Az ottani lakosság is félve tekintett a szeméttároló tervére, de közös megmozdulásra nem került sor.
Arra voltunk kíváncsiak, 2008-hoz képest változott-e a környékbeliek tárolóval kapcsolatos véleménye.
Maksai félelmek
Bács Benke László, Maksa polgármestere úgy látja, a községre nézve negatív hozadéka lesz a tárolónak: a megnövő teherforgalom tönkreteheti az utakat, lényegesen csökkenhet a környező termőföldek értéke, sőt, az itt termett termények is veszíthetnek piacképességükből. Ha a technológiába a legkisebb hiba is becsúszik, könnyen sor kerülhet környezetszennyezésre – véli a polgármester.
Normális számítások szerint a maksaiak szemételhordási díjának csökkennie kellene, néhány helybeli esetleg munkát kaphat a tárolónál – ez lehet a pozitívum. Munkahelyet viszont másképp kellene teremteni, úgy, hogy a helyieket ne érintse hátrányosan a befektetés. Ugyanez a helyzet a Maksához szintén közel lévő Schweighofer fafeldolgozóval – fejtette ki a polgármester.
Lécfalva ivóvízhálózatot akar
Ami szeméttel kapcsolatos, az nem hozhat pozitívumot – szögezte le Lécfalva önkormányzati képviselője, Kertész Barna. Pozitívum lehet a munkahelyteremtés, de egyelőre nincs adat arról, hány szakképzetlen vagy akár képesíthető alkalmazottra lesz szükség. A megyei tanács vezetőségével többször tárgyaltak az ügyről.
Az is elhangzott, hogy a talajvízre is veszélyt jelenthet a tároló. Azt kérték, és kérik ma is, minél előbb építsék meg Lécfalva ivóvízhálózatát, hogy legalább ebből a szempontból biztonságban lehessenek a helybeliek – mondta Kertész. A Cófalvát, Lécfalvát és Nagyborosnyót kiszolgáló vízvezeték megépítésére volt elképzelés, a települések a kovásznai vízhálózatra csatlakozva kaphattak volna ivóvizet – ugyanúgy, mint Barátos. Ott megvalósul a vízvezeték, Nagyborosnyón viszont nem tették meg a szükséges lépéseket.
Szőcs Levente, Nagyborosnyó község polgármestere azt reméli, ha működni kezd a szeméttároló, nő a község költségvetése, egyrészt az épületadók jelenthetnek többletbevételt, másrészt a tároló által megvalósított áfából is visszaosztásra számítanak – magyarázta. Az összegekről azonban korai beszélni. A munkahelyteremtésben ugyancsak bízik a polgármester, reméli, a község polgárai is keresethez juthatnak. A remélt jövedelemmel szemben viszont még nem lehet felmérni, mivel jár valójában az, hogy az egész megye szemetét ide hordják majd – hagyta nyitva a kérdést a polgármester.
Szekeres Attila, Bokor Gábor
