Nem nyugszik mély álomban a nagyközség reggeliben sem. Az egykori kemény telekre itt is csak emlékeznek. Hó takarja ugyan a faluháza udvarát, de sikertelenül küzd a felhők mögül kipillantó nappal. Reggel csendesek az utcák, de a házak kéményéből eregélő füst elárulja: indul a mindennapi élet. Gyerekzsivajtól hangos az iskola udvara, a Csernátonhoz tartozó Albisban ácsolják az új közösségi ház tetőzetét.
Várják a vendégeket
Hírverés a dolguk a Csernátoni Turisztikai Információs Iroda munkatársainak: kiadványok és térkép segítségével bemutatni Felső-Háromszék egyik legjelentősebb községét, idegenforgalmi értékeit, a hozzákapcsolt falvakat, Ikafalvát és Albist, nemkülönben a közvetlen, avagy a kissé messzibb környék látnivalóit. Korszerű és szép székhelye van az irodának: a helyi vezetés pályázati alapokból felújíttatta a polgármesteri hivatal közvetlen közelében álló régi épületet.
– Mikor alakult az iroda?
– Tavaly november elsejétől indultunk. Van nekünk egy ötnyelvű minta-programunk, s annak alapján dolgozunk kolléganőmmel, Baróti Zsófiával – válaszolt Mátis Izabella. – Zsófia az irodavezető, én pedig idegenvezető. Szeretem a munkát, amivel megbíztak, van bennem jó adag lokálpatriotizmus, s így lelkemből készítem, készítjük vendéghívogatóinkat.
– Vannak érdeklődők ajánlataink iránt – mondja Baróti Zsófia –, most is várunk egy svájci csoportot. A tavasz, a vendégforgalmi idény bizonyára több vendéget is hoz.
Belepillantottunk azokba a nyertes kiadványokba, amelyek a Nemzeti vidékfejlesztési program finanszírozta, helyi turisztikai marketing-projekt alapjait képezték. Valóban csábító, gazdag az ajánlat, amivel leendő vendégeit várja Csernáton. Előnye a településnek, hogy nagyobb számú vendégsereg fogadására alkalmas vendégházhálózattal rendelkezik, infrastruktúrájának kiépítése pedig vége felé közeledik.
Mátis Izabella a hely szülötte, s mint kutatót-tollforgatót is számon tartjuk, hiszen szerzője az Ikafalva kismonográfiának, s jelenleg is genealógiai tanulmányokat végez. A szóban forgó kiadványokban bárki megtalálhatja a hármas település rövid históriáját, látnivalóit, beleértve gazdag épített örökségét és emlékhelyeit, a nemrég restaurált Ika-várat, természeti kincseket, jelzett turistautakat.
Csernáton helyi népművészeti és hagyományos rendezvényei, néptáncmozgalma, a Haszmann Pál Múzeum, a helyi népfőiskola kínálata, nyári programjai eddig is ide vonzották az alkalmi vendégforgalmat. Jelentős kezdeményezése volt az önkormányzatnak az irodapályázat, remélhetőleg tevékenységének anyagi hozadéka is lesz.
Két közösségi ház épül
Bölöni Dávid polgármestertől – aki két évtizedes tapasztalattal rendelkezik már a községvezetésben – ez évi tervei-elképzelései felől érdeklődtünk.
Elmondta, hogy építéssel kezdték az új évet, Albisban a Pázsint puszta szélén már dolgoznak az ácsok az önerőből épülő közösségi ház tetőszerkezetén. Ezt követi majd az ikafalvi is, egyforma mutatós tervezet alapján készülnek, a kivitelező a Baumeister. Albisban közterületen épül a ház, Ikafalván pedig már 2012-ben megvásárolták az ehhez szükséges telket. Az albisiak remélni merik, hogy ebben a közösségi házban egy héten legalább egy alkalommal helyet kap a családorvosi rendelés is.
– Mire költötte Csernáton a decemberben visszaosztott pénzalapot?
– Ugyancsak Albisban fektettük be. A 11-es nemzeti út és az albisi Pázsint felső felét összekötő aszfaltos szakaszra öntettünk koptatóréteget, ami szükséges volt, hogy meghosszabbítsuk az út élettartamát.
– Milyen munkálat következik Csernátonban?
– A községközpont szennyvízhálózatának második felét szeretnénk elkészíteni. Kandia falurész egy hosszabb szakaszán már kész a fővezeték, s arra kellene rácsatlakoztatni a családi telkeket. Jogilag bonyolultabb a megoldás, de a lakossági igény megvan rá, és elkerülhetetlen a kivitelezése. Tervünkben a Fűzfa falurészen a Farkas-kúria restaurálása. Műemlék, és speciális terv szükséges a munkához, amihez pénzalapot kell teremteni. Itt működik jelenleg az óvoda, s a klasszicista épület a tanács tulajdonában van, de felújítása meghaladja saját anyagi erőnket. Résen vagyunk, figyeljük a lehetőségeket. Hiszem, hogy miként a többi kúriáé, ennek a megmentése is sikerrel jár. Felsőcsernátonban feltétlenül folytatni kellene a csatornahálózatot, amelyre letettük a megvalósíthatósági tanulmányt. A restaurált Ika-várán még simításokat kell végezni, ötletekre lenne szükségünk, hogy a felújított, járható emeleti szintjeit milyen hasznos dolgokkal népesíthetjük be. Védelme is biztosított, hiszen a közelében levő táborunkban erre alkalmas személy őrködik.
A helyi önkormányzat lehetőséget keres arra is, hogy folytassák a vár, különösképpen a felső (külső), rég leomlott torony feltárását. Több mint bizonyos, hogy a régész szakemberek számíthatnak a helybeli fiatalság kalákájára. Hadd ne soroljuk fel megyénk mentésre szoruló romos vármaradványait, a csernátoniak – személyesen Bölöni Dávid polgármester szorgalmazta-segítette – vármentő akciói pedig példamutatóak lehetnek községvezetőink számára, akiknek feladatuk lenne menteni székely-magyar épített örökségünket.
A 2015. esztendővel kezdődő vidékfejlesztési programba is szeretne bejutni Csernáton a szomszédos Dálnok községgel, hiszen erre, közös célokat kitűzve, csak a községek pályázhatnak. Résen lenni és keresni a lehetőségeket – fejezte be Bölöni Dávid –, pedig lett volna, amivel még folytatni az elképzeléseket, hiszen az erdőipari utak felújítására, a község területén lévő műemlékek és ásványvízforrások megjelölésére is pénzt kellene szerezni.
Asszonyi szieszta csernátoni módra
Egy pillanatra beléptünk a községközpont egyik ismert vendégházába is, a történelmi jellegű táblával megjelölt Enikő-panzióba. Csáki Enikő háziasszony fogadott, aki elmondta, hogy nem a legrosszabb évet zártak 2014-ben. Az egymást követő helyi rendezvények sok vendéget hoztak Csernátonba, aminek a panziósok örvendtek, de a községvezetés is, mert nem okozott felette nagy gondot például a testvértelepülések vendégeinek elszállásolása. Ez a vendégház amolyan agroturisztikai panzió, ugyanis a tulajdonos-gazda, Csáki Béla őstermelő is, bioterményeit használja a panzió konyhája, itt készül például a libapecsenye csernátoni módra, az Enikő-konyha specialitása.
A tizenkét férőhelyes épület műemlék jellegű, emlékhely, miképpen a homlokfalát díszítő tábla is tudtunkra adja: az egykori Cseh Ignác-féle kúria. 1848. április 2-án ebben az udvarházban és udvarán gyűlt össze Háromszék szabadelvű nemességének kétszáz képviselője, ahol Horváth Albert főkirálybíró bejelentette a szék közgyűlésének összehívását, a május 30-i alsócsernátoni népgyűlésen nagyszámú jobbágy és katonarendű nép előtt Pünkösti Gergely határőrtiszt pedig kihirdette a jobbágyi terhek eltörlését.
A ház asszonya, Csáki Enikő ugyancsak elfoglalt, mert délutánra ide várta a csernátoni asszonyok kézimunkakörét, s még ki kellett sülnie a sajtos feltűrtnek. Ma kilenc asszonyt várunk, mi vagyunk a soros fogadók – mondta. Húsz éve működik a csoport, köztünk a kezdeményező Bartók Irma tanárnő is, az iskola egykori igazgatója. Horgolunk, kötünk, bogozunk. Én például gobelinnel foglalkozom. Kis kiállításokat is szoktunk rendezni munkáinkból ünnepek alkalmával.
Kopjon le a festék róluk!
A község kijáratánál azok állnak meg, akiket a mezőgépek érdekelnek. Az AgroWest, a megye első számú gépkereskedelmi cégének udvarán színesre festett, vadonatúj mezőgazdasági gépek, melyek nélkül ma már nincs hasznot hozó földművelés, az igásállatok vontatta gépeknek leáldozóban az ideje. Nem volt könnyű belekezdeni egy ilyen kereskedelmi cég megteremtésébe – jegyezte meg Bajcsi Ákos mérnök-tulajdonos, amikor kezet fogtunk vele. Kádár Barna, a pótalkatrész-szerviz felelőse pedig elmondta, hogy látogatásunk napján három vásárlójuk volt.
– Cégünk fő tevékenységi területe a mezőgazdasági gépek forgalmazása, a Grimme és az Asa Lift cég romániai képviselete – tájékoztatott Bajcsi Ákos. – Burgonya- és növénytermesztéssel foglalkozó cégek és gazdák megtalálnak nálunk minden olyan gépet és felszerelést, ami tevékenységükhöz szükséges, mint: traktorok, ekék, magágy-előkészítők, vetőgépek, ültetők, bakháthúzók, permetezők, öntöző-berendezések, betakarító kombájnok, fogadógaratok, osztályozógépek, futószalagok, ládarakók, mosó- és csomagolóvonalak, valamint légkondicionált tárolóberendezések.
A gépesített mezőgazdaságban járatlan embert, a terepjáró újságírót meglepi az elképesztően gazdag ajánlat, a mezőmunka minden tevékenységi ágára alkalmas felszerelések sokasága. Nem kell messzire mennie annak a gazdának, aki géptárát akarja gazdagítani, mert a cég beszerzi-elhozza ezeket. A csernátoni AgroWest képviselete ott van a legfontosabb külföldi kiállításokon, szerződéskötéseken is. Nem meglepő, hogy kínálatukban szerepel műtrágyaszóró, mélytalajlazító, forgóboronák, palántáló és fóliakifeszítő gépek, kultivátorok, trágyalé- és takarmányszállító pótkocsik, istállótrágya-szórók.
Távozáskor egy idős csernátoni férfi a vadonatúj és színesre festett gépekben gyönyörködött éppen. Van, amit nézni, bátyám – szólítottuk meg. Székely rövidséggel ennyit felelt: Adja Isten, hogy ezekből sok gép maradjon falunkban, s kopjon le róluk a festék!
