Kézdivásárhely egykori sportvezetője, Farkas István emlékére minifocitornát szervez a város önkormányzatának sportirodája február 14-én a sportcsarnokban. Nevezni a 0754 646 744-es telefonon lehet.
Farkas István – de régen volt! 1968. február második hetében a kézdiszentléleki iskola ötödikeseinek magyarórájára belépett a titkárnő, s közölte velem, hogy azonnal menjek be Kézdivásárhelyre a tanfelügyelőségre, és jelentkezzem Sylvester Lajos főtanfelügyelőnél. Ahogy kicsengettek, indultam is. Az az öt-hat kilométer nem okozott gondot. Ötven perccel később már ott álltam a főtanfelügyelő előtt, aki közölte, hogy Sepsiszentgyörgyön újság indul, és főszerkesztője arra kér, nézzek utána: messze van-e Kézdivásárhely Mexikótól?... Mexikóvárosban lesz az olimpia, de ehhez mi köze van Kézdivásárhelynek?... A főtanfelügyelő segített, s két nevet említett: Kalith Attila, a kézdivásárhelyi atléták edzője és Farkas István, a sporttanács elnöke nevét. A többi aztán jött magától, Farkas István elkísért Kalith Attilához, egy kiadós beszélgetés után megszületett első írásom a Megyei Tükörben: Messze van-e Kézdivásárhely Mexikótól? (Ezt már csak zárójelben mondom el: Kézdivásárhely Mexikótól 1,6 másodpercre volt akkor. Ne csodálkozzanak, a Román Atlétikai Szövetség 55 mp-es szintet szabott meg a 400 méteres síkfutás Ötkarikás Jelvényének megszerzéséhez, s ez a szint egyben olimpiai részvételt is biztosított. Vitályos Katalin, Kalith Attila bácsi tanítványa akkor éppen 56.6 mp-nél tartott. Nos, számoljanak csak utána.)
1973. október 27-én megalakult a Sepsiszentgyörgyi Olt Sport Club. A megyeközpont sportélete elindult a fellendülés útján. A klub birkózócsapata A-osztályos lett, a női és férfi kézilabda-együttesei B-osztályosak, a labdarúgók újra elindultak a B-osztály felé... Nos, ez a fellendülés, melyet a város, a megye sportszerető lakói már oly régen vártak, egy rátermett, hozzáértő vezetőt igényelt. Ez a vezető a Kézdivásárhelyről behozott Farkas István lett.
Farkas István hozta magával a kézdivásárhelyi sportvezetésben szerzett tapasztalatait, sportismereteit – s ez nem volt kevés –, hozta magával a hatalmas sportszeretetét, melyet játékosként a focipályán szerzett, a tenni akarás lendületét, s tessék, a megye egyetlen Sport Clubja megerősödött, szakosztályokkal bővült, a régiek – mint a birkózás, labdarúgás, kézilabda – megszilárdították helyüket a hazai sportmozgalomban. István igazi sportember volt, aki Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön egyaránt nagyszerű munkát végzett, dicséretes érdemeket szerzett a sport vezetése terén.
A tiszteletére megrendezendő, a nevével fémjelzett emléktorna méltó hozzá. Egyformán elismerés és tiszteletadás is. A sport nevében köszönet a szervezőknek, és köszönet a résztvevőknek is. (áros)
