Az abortusz ingyenességének megszüntetését, valamint reklámjának és népszerűsítésének betiltását javasolta Kirill pátriárka az orosz törvényhozás alsóháza (duma) előtt mondott beszédében. Az orosz ortodox egyházfő először nyitotta meg a Karácsonyi parlamenti találkozók című rendezvényt január 22-én és szólalt fel a törvényhozók előtt. Az eseményről több hírügynökség is beszámolt.
Kirill pátriárka szerint Oroszországban továbbra is az egyik legfőbb gond a terhességmegszakítások hatalmas száma. Mint mondta, főként az orvosok és rokonok nyomására, anyagi és lakhatási nehézségek miatt végeztetik el az abortuszokat, ezért összetett intézkedéscsomagot kell kidolgozni a problémák megoldására. Úgy vélte, erkölcsileg megalapozott az abortusz ingyenességének megszüntetése, annak kivétele a kötelező állami egészségbiztosítás által támogatott eljárások köréből, minthogy olyan adófizetők pénzéből történik, akik határozottan elutasítják a terhességmegszakítást. Az orosz ortodox egyházfő beszédében ugyanakkor a béranyaságot is elítélte, amely „az emberről alkotott isteni gondolatot bitorolja, sérti az emberi méltóságot és az emberi kapcsolatok értékét”.
Az egyházfő kijelentette, hogy a hamis értékek terjedésének megakadályozásában az orosz ortodox egyház, mely az állampolgárok millióinak óhaját fejezi ki, készen áll az együttműködésre a törvényhozással.
Az orosz ortodox egyház a jelenlegi orosz hatalom szövetségese, erős támasza. Az orosz parlament azóta, hogy Vlagyimir Putyin 2012-ben harmadszor is államfő lett, megtiltotta a homoszexualitás népszerűsítését a fiatalkorúak körében.
Oroszországban az év elején az borzolta fel főleg a nyugati kedélyeket, hogy január 5-től nem jogosultak vezetői engedélyre a transznemű (transzszexuális és transzvesztita) emberek. A vezetést akadályozó mentális rendellenességek közé sorolták a pedofíliát, a fetisizmust, a szadomazochizmust, a magamutogatást, a kukkolást, a kóros szerencsejátékot és a kleptomániát is. Az emberi jogokért harcoló orosz ügyvédek egyesülete diszkriminatívnak nevezte az új törvényt, tisztázásáért az orosz alkotmánybírósághoz fordult, és nemzetközi emberi jogi szervezetek támogatását reméli. (i)