A Kolozs Megyei Törvényszék 2014 júliusában az alapítvány keresete alapján azt állapította meg: Kolozsváron annak ellenére ki kell tenni a magyar feliratokat, hogy a város magyar lakosságának a számaránya alulmarad a törvényben rögzített húsz százalékon. A város önkormányzatában koalíciós feszültséget keltett az RMDSZ és a román partnerek között, hogy a polgármesteri hivatal fellebbezett a magyar közösség számára kedvező alapfokú ítélet ellen. Az alapítvány jogi képviselője kolozsvári magyarok ezreinek az aláírását is csatolta a perirathoz, hogy ezzel tanúsítsa: Kolozsvár lakói is igénylik a magyar helységnévtáblákat. Emil Boc polgármester korábban elmondta, az önkormányzati testület hamarosan többnyelvű városkapuk felállításáról hoz határozatot. Hozzátette, 2015-ben, amikor Kolozsvár Európa ifjúsági fővárosa, olyan városkapukat akarnak felállítani, amelyek európai módon jelzik a város multikulturális jellegét.

Nem támogatják a segélynyújtást
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az állami vállalatok hatékonyságának növelését és az állami segélynyújtások beszüntetését kéri a bukaresti hatóságoktól. Erről Mihai Tudose gazdasági miniszter nyilatkozott tegnap. A tárcavezető közölte, az IMF legfőbb kérései közé tartozik az állami segélynyújtás beszüntetése, amit a nemzetközi hitelezők szerint Románia úgy ad, hogy időnként eltörli a vállalatoknak az állammal szemben felhalmozott adósságát. „Amikor egy állami vállalat nem fizet egy másik állami vállalatnak, az pedig egy harmadik állami vállalatnak, akkor ez a körbetartozás is egyfajta jogtalan állami segélynyújtásnak számít, hiszen az állami adósság egy részétől mentesített vállalat egy magántulajdonban lévő hasonló céggel állhat így tisztességtelen versenyben” – magyarázta a miniszter. Hozzátette: egy másik követelmény az IMF részéről az állami vállalatok vezetőségének a politika befolyása alóli kivonása, valamint a közszférában felhalmozódott tartozások rendezése. Darius Vâlcov pénzügyminiszter szerint ma kerül sor a döntő találkozóra, amelyen kiderül, hogy érvényben marad-e Románia és az IMF között a hitelszerződés. A felek között már tavaly nyáron nézeteltérések merültek fel, a román kormány például a nemzetközi hitelezők jóváhagyása nélkül csökkentette 5 százalékkal a munkáltatói nyugdíjjárulékot. Mugur Isă­rescu jegybanki kormányzó úgy vélte, hogy a tárgyalások jól haladnak.

Erősít az észak-atlanti szövetség
A kelet-európai biztonsági helyzetet szem előtt tartva növelné gyorsreagálású haderejét a térség országaiban az észak-atlanti szövetség (NATO). A szárazföldi, légi, tengeri és speciális erőkből álló egység hamarosan bővülhet, jövő évben 5000 főt képeznek ki gyorsreagálású erővé, ezzel demonstrálnák Oroszországnak, hogy a NATO nem hagyja cserben kelet-európai tagországait. Romániában két parancsnoki és ellenőrző központot létesítenek, a 2016-ban működőképessé váló bázisokon a román haderő mellett a tagországok csapatai  – brit, amerikai, kanadai, török, bolgár és lengyel katonák – tevékenykednek majd – többek közt erről is egyeztettek tegnap Brüsszelben az uniós országok védelmi miniszterei.

Törvényre adták a Ponta-kormányt
A Nemzeti Liberális Párt tegnap bejelentette, beperelte a közigazgatási bíróságon a kormányt, mert az megtagadta a részleges választások kiírását a parlamentben, illetve a helyi és megyei önkormányzatokban megüresedett polgármesteri és tanácselnöki mandátumokra. Az NLP három keresetet nyújtott be a bukaresti ítélőtáblához, és azt kérik, kötelezze a kormányt, hogy tartsa be a törvényt. A párt álláspontja szerint a kormányfő politikai meggondolásból tagadja meg a választások kiírását, holott a megüresedett tisztségek esetében már lejárt a törvény szabta 90 napos határidő.