A székely szabadság napjára hívó felhívást tett közzé tegnap Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, amelyben mások mellett arra kéri a Székelyföld autonómiája mellett elkötelezetteket, hogy lehetőleg az elmúlt két évben tapasztaltnál nagyobb létszámban jelenjenek meg március 10-én Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékművénél, a Postaréten. Az elnök reméli, hogy az újabb közös fellépés segíthet megértetni a kormánnyal és az egész világgal, hogy ez a közösség békében, párbeszéddel akarja elérni a közös célt.
Izsák Balázs felhívásában emlékeztet, hogy az általa vezetett szervezet az elmúlt években az önrendelkezésért folytatott küzdelem kulcsszavaivá tette Jókai Mórnak a székely vértanúk emlékművére is felvésett szavait: „törvényes, szabad és független, nemzeti állás”. Az elnök szerint idén is ezen szavak jegyében várnak mindenkit Marosvásárhelyre március 10-én, hogy „megemlékezzünk a székely vértanúk áldozatvállalásáról, és egyben felemeljük szavunkat az önálló, egységes Székelyföldért.
Izsák Balázs felidézi, hogy noha az SZNT az elmúlt évek során számos megmozdulást szervezett, s Székelyföld lakói kifejezték akaratukat, hogy egységes, különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni, amely viselje a Székelyföld nevet, ahol az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar nyelv is, kapjon többletjogokat saját ügyeinek intézésére, illetve több nemzetközi fórum is értesült erről a törekvésről, a román kormány volt az, amely a legkevésbé megértően viszonyult az egészhez. Az SZNT vezetője szerint ez a hozzáállás kétségtelen bizonyíték arra, a hatalom továbbra sem mondott le arról a szándékáról, hogy a székely székeket végleg eltörölje, illetve az egész Székelyföldet „egy román többségű régióba olvassza, megteremtve ezzel az erőszakos asszimiláció területi-intézményi kereteit”.
Az elnök ugyanakkor megállapítja: örömre ad okot, hogy nő azon román nemzetiségűek száma, akik együttérzésüket fejezik ki a székelyek ügyével, és továbbra is törekedni kell arra, hogy minél szélesebb réteg értse meg, Székelyföld önrendelkezését „nem lehet, nem szabad román–magyar ellentét tárgyává tenni, hiszen az a régió minden lakójának érdekeit szolgálja, de egyben a demokrácia elmélyítését is jelenti”. Ezért a román nemzetiségűeket is várják a székely szabadság napján. „Közös fellépésünk segíthet megértetni a kormánnyal és az egész világgal, hogy Székelyföld minden lakója békében, párbeszéddel akarja elérni közös célunkat, az autonóm Székelyföld megteremtését” – összegez Izsák.
Az SZNT vezetője végül annak reményében, hogy az előző években tapasztalt tömegnél hatalmasabb gyűl össze a Postaréten, az erdélyi magyarság szervezeteihez, a történelmi magyar egyházak képviselőihez fordul: mozgósítsanak annak érdekében, hogy a székelyek nagy menetelésekor tapasztalt példás egységet ez alkalommal is sikerüljön kialakítani. Zárásként Izsák Balázs a világ magyarságát is arra kéri: amint tették eddig, mind az anyaország városaiban, mind máshol, szervezzék meg a marosvásárhelyivel egy időben a székely szabadság napját, békés hangvételű, jogkövetelő szolidaritási nyilatkozataikat juttassák el az adott országok román nagykövetségeihez, és egyben tájékoztassák saját országuk külügyminisztériumát a tüntetés okairól.