JOHANNIS ÉS VERESPATAK. Facebook-bejegyzésben köszöntötte Klaus Johannis pénteken az erdélyi Verespatakot első írásos említésének 1884. évfordulója alkalmából: az államfő a ciános bányaprojekt ellenzőit próbálta megnyugtatni. A települést védő Alburnus Maior Egyesület a napokban azt kifogásolta, hogy Johannis a kormány és a beruházó közti tárgyalások újrakezdését szorgalmazta.
A civil szervezet arra emlékeztette az államfőt, hogy a választási kampányban még azt mondta, nem érthet egyet egy olyan technológiával, amely katasztrófákhoz vezethet. Ehhez képest pedig megválasztása után „optimizmust sugárzó megnyilatkozásával próbál felszínen tartani egy életképtelen és törvénytelen beruházási tervet”. „Verespatak kulturális és természeti örökségünk jelképévé vált. A település nevében olyan közösségi mozgalom indult, amelyről elmondható, hogy hegyeket képes megmozgatni” – írta Johannis. Hozzátette: a település jövőjét az európai környezetvédelmi szabványok és az örökségvédelmi törvények betartásával kell megtervezni, de azoknak a szakembereknek a véleményét is meg kell hallgatni, akik hozzájárulhatnak a térség gazdasági újjáélesztéséhez. Az Alburnus Maior február 6-át, a település első írásos említésének napját Verespatak napjává nyilvánította, amikor kiállításokkal és kulturális programokkal igyekszik felhívni az országos és nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a római kori településen értékes kulturális, természeti és ipartörténeti örökséget veszélyeztetne a külszíni bányászat. (MTI)
JOBB FIZETÉSEK ÉV VÉGÉN. Az átlagos nettó bér 1866 lej, a bruttó 2582 lej volt tavaly decemberben Romániában, a novemberi adatokhoz képest ez hatszázalékos növekedést jelent. Legjobban a kőolaj-kitermelési ágazatban dolgozók kerestek, akik átlagban nettó 5802 lejt vittek haza, leggyengébben a vendéglátó-ipari alkalmazottak, átlagbérük 1061 lej volt. Decemberben a prémiumok növelik a fizetéseket, ezzel együtt néhány ágazatban csökkent az alkalmazottak keresete, így például a postánál és a futárcégeknél 7,1 százalékkal. (Maszol)
NEM KELL TÖBB TEMPLOM. Megálljt parancsolt a vajdahunyadi helyi tanács az ortodox nyomulásnak, legutóbbi ülésén megtagadta egy újabb ortodox templom építésének engedélyezését. 2012-ben az előző testület hat ortodox templom építéséről fogadott el határozatot, melyek számára az önkormányzat ingyen biztosított telkeket. Az egyházi ingatlanokat 2014-ig kellett volna felépíteni, azonban csupán egynél indult be a kivitelezés egy iskola udvarán. Az ortodox egyház a második templomot – a lakók tiltakozása ellenére – tömbházak között, egy játszótér helyén tervezte. A helyi tanács azzal utasította el a tervet, hogy tavaly nem adtak engedélyt a görög katolikusoknak, így most az ortodox egyház sem kaphat. (Nyugati Jelen)
MEGSÉRTETT MEGHÍVOTTAK. Nemkívánatos, undorító, hozná a feleségét is – ilyen megjegyzésekkel címkézte fel a párizsi Román Kulturális Intézet saját meghívottjait egy bizalmas dokumentumban, amit véletlenül elküldtek egy meghívottnak. Radu Portocală író egyike volt azoknak, akiket a párizsi Román Kulturális Intézet meghívott a Klaus Johannis államfővel való február 10-i párizsi találkozóra. Az e-mailben kapott meghívóhoz a szervezők olyan dokumentumot is csatoltak, mely tartalmazta a meghívottak névsorát mindenféle sértő megjegyzések kíséretében. Portocală, aki egyébként az intézet volt vezetője, ezek után visszautasította a meghívást, mondván: az 50-es évekre emlékeztető címkézés nem egyeztethető össze elveivel. (Főtér)
