Állást foglalt az európai határok megváltoztathatatlansága mellett tegnap Washingtonban Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár. „Tökéletes egyetértés van köztünk abban, hogy a 21. században nem állhatunk tétlenül, és egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy Európa határait ágyúcsővel rajzolják át” – jelentette ki a német vendégével közösen tartott sajtótájékoztatón Barack Obama. „Mint olyan valaki, aki Európából érkezett, csak azt tudom mondani, hogy ha lemondunk a területi sérthetetlenség elvéről, akkor nem leszünk képesek fenntartani az európai békerendet” – hangoztatta Angela Merkel.
Noha diplomáciai megegyezés Oroszországgal az ukrajnai válságról többször is kudarcot vallott, Angela Merkel nem lát katonai megoldást a konfliktusra. A német kormányfő kijelentette, hogy ha nem lehet megállapodni Oroszországgal, akkor Európának és az Egyesült Államoknak tanulmányoznia kell a további lehetőségeket. Mint beszámolt róla, ismertette az amerikai elnökkel az esetleges ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatos véleményét, s hangsúlyozta, hogy az európai–amerikai szövetség akkor is erős marad, ha nincs mindenben egyetértés.
Ha Oroszország továbbra is megsérti a minszki megállapodást, elszigeteltsége erősödni fog – figyelmeztette Moszkvát Barack Obama. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is bátorítja az ukrajnai válság diplomáciai megoldását és a német kormányfővel abban állapodott meg, hogy az eddigi NATO-irányvonal változatlan marad. Az amerikai fegyverszállítás Ukrajnának az egyik lehetséges lépés abban az esetben, ha kudarcot vallanának a válság rendezését célzó diplomáciai erőfeszítések – közölte Barack Obama. Az elnök hangsúlyozta, hogy ilyen döntést még nem hozott, de arra utasította a munkatársait, hogy minden lehetőséget mérlegeljenek a tárgyalások kudarca esetére. Obama leszögezte, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai eszközökkel és a védelmi fegyverek esetleges szállításának célja nem Oroszország legyőzése, hanem az ukrán védelmi erőfeszítések támogatása lenne.
Putyin: nincs ultimátum
Senki sem beszélt és senki sem beszélhet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ultimátumok nyelvén – szögezte le tegnap Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, cáfolva azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Angela Merkel német kancellár minapi moszkvai látogatása alkalmával ultimátumot intézett Putyinhoz. „Már mindent elmondtunk a tárgyalások hangneméről. Soha senki sem beszélt és minden igyekezete ellenére nem is tudna beszélni az elnökkel ultimátumok nyelvén” – mondta Peszkov.
Merkel és Francois Hollande francia elnök pénteken tárgyalt Moszkvában Putyinnal az ukrán válság rendezéséről. Előzőleg a német kancellár és a francia elnök Kijevbe látogatott, ahol Petro Porosenko ukrán elnökkel folytatott megbeszélést. Vasárnap a „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – vezetői telefonon tárgyaltak egymással, és megállapodtak, hogy február 11-én Minszkben folytatják egyeztetéseiket. Az RBK televízió a The Wall Street Journalra hivatkozva azt jelentette, hogy Merkel kancellár ultimátumot adott Putyin elnöknek.
Miért Minszk?
Fehéroroszország fővárosa hagyományosan nem tekinthető frekventált nemzetközi diplomáciai helyszínnek, egyebek mellett amiatt, hogy a korábbi szovjet köztársaságot Európa utolsó diktatúrájaként és a kontinensen a halálbüntetést egyedüliként alkalmazó országként tartják számon. Ennek fényében mi a magyarázata annak, hogy a kelet-ukrajnai válság megoldását célzó tárgyalásokat már a konfliktus kezdete óta Minszkben rendezik? Erre a kérdésre kereste a választ a dpa német hírügynökség.
Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai, vagyis az oroszbarát szakadárok, az ukrán kormányerők, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői már számos alkalommal egyeztettek Minszkben, és tavaly szeptember 5-én a fehérorosz fővárosban sikerült tető alá hozni az azóta minszki megállapodásként emlegetett tűzszüneti egyezményt.
Fehéroroszországot 1994 óta vezeti az autoriter Aljakszandr Lukasenka elnök, aki már a kelet-ukrajnai válság korai szakaszában felajánlotta, szívesen vállal közvetítői szerepet a felek között. A 60 éves, a Nyugat által az országban tapasztalható súlyos emberi jogi visszaélések miatt gyakorta bírált fehérorosz államfőt jó viszony fűzi mind Petro Porosenko ukrán, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. Emellett Fehéroroszország amiatt számít ideális helyszínnek az ukrán válság diplomáciai rendezéséhez, mert mind Moszkva, mind Kijev számára semleges területnek számít, habár az államot erős gazdasági szálak fűzik Oroszországhoz.
Vitatott béketárgyalás
Az egyik alapvető vitás kérdés a tűzszünetet illetően a harcoló felek közötti elválasztó vonal meghúzása, miután a szeptemberi megállapodásban foglalt frontvonalak a szakadárok idén év eleji előretörését követően megváltoztak. Moszkva és az önjelölt luhanszki és donyecki szeparatista vezetők szerint a szakadárok területi nyereségeit is figyelembe kell venni a tárgyalásokon. Gyakorlati okokból elképzelhető, hogy valóban a mostani frontvonalak képezik majd a tárgyalások alapjait, ám Merkel, Hollande és Porosenko szerint egyértelművé kell tenni, hogy a szeparatisták által ellenőrzött területek Ukrajnához tartoznak. Hollande szerint az új tervek arról szólnak, hogy a fegyverszüneti vonaltól számított 50–70 kilométeres demilitarizált övezetet hoznának létre. Mindazonáltal a fegyverszüneti vonal meghúzása, illetve a ütközőzóna kialakítása nem fogja megoldani a konfliktust, viszont a vérontásnak legalább véget vethet a front „befagyasztásával”.
A szeptemberi minszki megállapodás széles körű autonómiát ígért a nagyrészt orosz ajkúak lakta Kelet-Ukrajnának. Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ez csupán a szeparatisták által uralt területekre vonatkozik, vagy más régiókra is kiterjed-e. A szeparatisták jelenleg nagyjából Donyeck és Luhanszk megye felét tartják ellenőrzésük alatt. A kijevi vezetés tavaly általában véve is azt ígérte, hogy az orosz ajkú lakosságnak nagyobb fokú önrendelkezést és önkormányzatiságot biztosít majd. Ugyanakkor mind az autonómia pontos mértéke, mind a nagyobb autonómiát kapó területek földrajzi lehatárolása kényes kérdés, miközben a tervezett ukrán alkotmányos reform még mindig nem lépett életbe.
Ehhez szorosan kapcsolódik az a kérdés, hogy a szeparatisták által uralt területeken új önkormányzati választásokat kell-e tartani. A donyecki és luhanszki szeparatisták a krímihez hasonló népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról, és – dacára a minszki megállapodásban foglaltaknak – ősszel saját – sokat bírált – választásokat tartottak az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhasznki „népköztársaságban”. Ezeket viszont – a nemzetközi közösség döntő többségéhez hasonlóan – Kijev nem ismeri el.
Támogatás Kárpátaljának
Most még van esély az ukrajnai konfliktus békés, politikai rendezésére, és Magyarország elkötelezett emellett – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke tegnap Budapesten sajtótájékoztatón. A külügyi bizottság tegnap zárt ülésen vitatta meg az ukrajnai helyzetet. A tanácskozás után Németh Zsolt úgy nyilatkozott, hogy nem érintheti aránytalanul a sorozás a kárpátaljai magyarokat, és lehetővé kell tenni, hogy Kárpátalján tölthessék le a szolgálatukat. A bizottság elnöke arra is kitért, hogy Kárpátalján egyelőre a viszonylagos stabilitás jellemző, ennek fenntartása alapvető érdek, ezért el kell kerülni a meggondolatlan nyilatkozatokat. A magyar állam támogatja a kárpátaljai magyar közösséget, kiáll a honosítás, a kettős állampolgárság mellett, és fontosnak tartja az akadálymentes határátlépés feltételeinek biztosítását – sorolta.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy az Ukrajnában dúló háború áldozatait már ezrekben lehet mérni, több mint egymillióan kényszerültek lakhelyük elhagyására. A KMKSZ elnöke üdvözölte, hogy Magyarország mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyarok közösségként maradhassanak meg a szülőföldjükön.
Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, a kormány részéről helyes a megfontoltság, de ez „nem egyenlő a pávatánccal”. Véleménye szerint a kormánynak egyértelműen kell fogalmaznia, és világosan ki kell mondania, hogy „Oroszország agresszor”.
Szávay István (Jobbik) kijelentette: a konfliktus kitörésének egyik fő oka, hogy Ukrajna több millió állampolgárát fosztotta meg alapvető emberi és nemzetiségi jogaitól. A magyar kormány céljai még mindig nem világosak, a kárpátaljai magyarok lét- és jogbiztonságának kell lennie az első számú szempontnak – vélekedett. Hozzátette: Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból, és elfogadhatatlan, hogy akár egyetlen magyart is elvigyenek a háborúba.
