Pénztárgép által kibocsátott nyugták sorsolásával, úgynevezett nyugtalottóval akarja visszaszorítani az adócsalást a kormány.
Az erről szóló kormányrendelet – mely január végén jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és február 2-án lépett életbe – a pénztárgépek által kiadott nyugták sorhúzásának rendszerén kívül azt is rögzíti, hogy az üzletek és a vendéglők márciustól kötelesek jól látható helyen kifüggeszteni a figyelmeztetést, miszerint a vásárló vagy a vendég fizetés nélkül távozhat, ha nem kap nyugtát. Az adócsalás visszaszorítására hozott intézkedés ez utóbbi rendelkezése miatt a kis- és középvállalkozások szövetsége felkérte a nép ügyvédjét, támadja meg az alkotmánybíróságon a rendeletet.
Nyugtavadászat
A szerencsejátékhoz hasonló program lényege, hogy egy személy az előző hónapban összegyűjtött, tetszőleges mennyiségű 1–999 lejes nyugtával vehet részt a sorsoláson, amelyet a Román Lottótársaság havonta, illetve alkalmanként rendez. A hónap 15-éje utáni hétvégén tartott nyilvános sorsoláson az előző hónap nyugtái közül húznak. Az első alkalmi sorsolást április 13-án, az ortodox húsvét másodnapján tartják, azt, hogy milyen időszakból származó nyugták vesznek részt ezen, még nem tudni. Az első havi sorsolás előreláthatóan júliusban lesz.
Tulajdonképpen két számsort húznak ki, először 0–9-ig három számjegyet, majd egy dátumot. Azok a nyugták a nyerők, amelyeknek értéke megegyezik a kihúzott három szám által alkotott összeggel (a baniktól eltekintenek), és talál a kisorsolt dátum is. Elengedhetetlen feltétel, hogy a nyugtát elektronikus kasszagépen állítsák ki, és a rajta található nyomtatott információk olvashatóak legyenek, valamint, hogy magánszemély vásárlását rögzítse a bizonylat. A nyereményt a legközelebbi pénzügyi hivatalban lehet érvényesíteni, ahol be kell mutatni a nyertes blokkot eredetiben, a személyazonossági igazolvány másolatával, és egy típuskérvényt kell kitölteni. A nyereményeket harminc napig lehet érvényesíteni. Az első sorsolás nyereményalapja – az eddigi információk szerint – egymillió lej, ez annyi egyenlő részre oszlik, ahány nyertes jelentkezik (vagyis egy nyugtatulajdonos is elnyerheti az egész összeget). Ha nincs nyertes, a nyereményalap halmozódik.
Kétségek
A rendelet nyereményjátékra vonatkozó részében sok a tisztázatlan kérdés, az alkalmazási szabályzó még nem jelent meg. A kis- és középvállalkozások szövetsége viszont alkotmányellenesnek véli a jogszabály azon előírását, miszerint a vásárlók fizetés nélkül megtarthatják azokat a termékeket, amelyekről nem kaptak nyugtát, hiszen az sérti a magántulajdonhoz való jogot. Az alkotmány szerint ugyanis senki javait nem lehet kisajátítani. Ezt csak közérdekű célért lehet megtenni, és ilyen esetben is előzetesen kártérítést kell fizetni a tulajdonosnak. A rendelet egyébként azt is rögzíti, hogy az üzletek és a vendéglők márciustól kötelesek jól látható helyen kifüggeszteni a figyelmeztetést, miszerint a vásárló vagy a vendég fizetés nélkül távozhat, ha nem kap nyugtát.
Vélemények
A nyugtalottóprogram bevallottan a feketegazdaság kifehérítését, a pénzügyi fegyelem növelését szolgálja. A Költségvetési Tanács adatai szerint ugyanis 2013-ban a GDP 16 százalékát tette ki az adócsalás (ennek java része áfacsalás), ez a szint már nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek számít. Hasonló „számlalottót” 2013-ban Szlovákiában is bevezettek, de az érdeklődés néhány hónap alatt jelentősen visszaesett.
Ambrus Attila közgazdász szerint a programot a hazai mentalitást szem előtt tartva érdemes értékelni. Ott ugyanis, ahol az államot becsapni érdem, dicsekvés tárgya, egy ilyen rendszer hozzájárulhat a pénzügyi fegyelem növeléséhez, illetve a mentalitás alakításához. A megyei pénzügyi hivatal vezetője ugyanakkor úgy látja, a túlzott központosítás miatt növekszik az adóelkerülés kockázatszintje, ezért egy ilyen program nem lehet gyógyír az adócsalás visszaszorítására.
