Egyelőre csupán Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a megyei tanács anyagi támogatására számíthatnak, azaz feleannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint a korábbi nemzetközi színházi fesztiválokon, de megtartják azok igényességét: a Reflex idei, harmadik kiadásán kevesebb előadást láthat a közönség, de kiválasztásukban továbbra is az előző szemlék mércéje a vezérelv. Így a Romániából, Magyarországról, Szerbiából, Lengyelországból és Litvániából meghívott társulatok mindenike minőségi, kortárs előadással lép fel a március 18–31. között zajló színházi fesztiválon – ismertette Bocsárdi László.
A Reflex Fesztivált szervező Tamási Áron Színház igazgatója keserű szájízzel jegyezte meg: a művelődési minisztérium értékrendje elég furcsán változó, a különböző rendezvényeket – így a sepsiszentgyörgyi színházi szemlét is – annak függvényében támogatják, ki a soros tárcavezető: Kelemen Hunor idejében jelentős összeget kaptak Bukarestből, most még mindig a tárcához intézett beadványukra várják a választ. Hasonló a helyzet a Román Kulturális Intézetnél is, Horia Roman Patapievici vezetősége idején az intézet is támogatta a Reflexet, most szintén a várakozás állapotában vannak. Így hát „magunkra vagyunk utalva” – mondta Bocsárdi.
A március végén zajló fesztivál fő vonala összeállt, a szemlét egy bécsi zenekar dzsesszkoncertje nyitja, két hét alatt a kilenc kiemelt előadás mellett a helyi színházi társulatok is fellépnek reprezentatív produkcióikkal. Kiegészítő programként a 20. század egyik legjelentősebb színházi egyéniségének, Tadeusz Kantor születésének 100. évfordulójára emlékezve a Lengyel Kulturális Intézettel és a lengyel televízióval közös szervezésben utcai fotókiállításra kerül sor, Kantor két közvetlen munkatársa beszél majd alkotásairól, illetve három előadását is levetítik.
A fesztivál előadásait is bemutatta röviden Bocsárdi László: a litván Oskaras Korsunovas Miranda címmel vitte színre Shakespeare A viharját, az előadás a kortárs európai színjátszás fontos produkciója; a Szerb Nemzeti Színház Sirálya nagy fesztiválokon vált díjazottá, a számos újítást tartalmazó előadást színházi jelenségként értékelik, hosszúságával (bő hat és fél órát tart) az oda- és ráfigyelés próbája is; az Újvidéki Színház Opera ultima előadása a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) első díjjal jutalmazott produkciója, az operaelőadás valójában karikírozott, fanyar képet ad az opera világáról és a hatalomról; a Titkaink a Pintér Béla Társulat előadásában szintén a POSZT nagydíját nyerte el a nem hivatásos színházak kategóriájában, az előadás az ügynökké válás keserű komédiája; a budapesti Nemzeti Színház váratlan olvasatban, a komédiát mély emberi tragikumba átfordítva játssza a Szentivánéji álmot a grúz David Doiasvili rendezésében; a francia koreográfus és rendező, a Nancy.Interview előadásban szerepet is vállaló Claude Bardouil fizikai színházi produkciója egy rocksztár és kedvese tragikus történetét dolgozza fel; a bukaresti Odeon Színház Alxandru Dabija rendezésében A demokrácia ellen című abszurdba hajló darabot játssza; különös kísérlet eredményeként született meg a temesvári magyar és német társulat közös előadása, a Moliendo cafét a Párizsban élő világhírű rendező, Silviu Purcărete állította színre; a fesztivál-előadások sorát a Tamási Áron Színház Uniter-díjas előadása, a Hamlet zárja.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: többek közt a Reflex is fontos jelzés a hétfőn Bukarestben, a művelődési minisztériumban rajtoló Európa kulturális fővárosa versenyben: „azt üzeni, Sepsiszentgyörgy a fesztiválok városa, mi nyitunk a kultúrára, a világra, míg például a verseny egy másik résztvevője, Kolozsvár, a kétnyelvű táblák körül zajló pereskedésekkel azt jelzi, ők zárnak a világ felé”. Felemlítette: a város 2009-ben 200 ezer, 2012-ben 250 ezer, idén 350 ezer lejjel támogatja a Reflexet, és bízik benne, más forrásokat is be lehet még vonni annak ellenére, hogy az országban jelenleg nem akarják a kultúrát támogatni. Ugyanakkor Bukarest bürokratizmusa miatt nem megfelelő Sepsiszentgyörgy kulturális infrastruktúrája sem, a szakszervezetek művelődési házát inkább hagyják tönkremenni, semmint átadnák az önkormányzatnak, és „ez jelzés: ezért fontos az autonómia, mert minden, ami Bukaresthez tartozik, akadályozza az előbbre jutást” – fogalmazta meg a polgármester. Hozzátette, reméli, a Reflex következő kiadásakor már a városé lesz a kultúrház. Egy másik lehetséges helyszínről, az Andrei Mureşanu Színház számára átalakítandó volt Művész moziról azt mondta, idén elkészül ugyan, de a Reflex idején még nem lesz használható.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szintén a kultúra támogatásának fontosságáról szólott, kiemelve, egy közösség felemelkedéséhez vezető úton az életminőség javítása épp oly fontos, mint a kulturális háttér megteremtése. Az, hogy a romániai városok közül Sepsiszentgyörgy, a megyék közül Háromszék fordítja arányosan a legnagyobb összeget művelődésre, nem véletlen: ezt Antal Árpáddal közösen alaposan végiggondolva indították el hat-nyolc évvel ezelőtt. A megyei tanács 2009-ben 200 ezer, 2012-ben 250 ezer lejjel támogatta a Reflex Fesztivált, idén szintén 250 ezer lejt adtak, „ami ötszáz méter megyei út vagy ötven méter országút aszfaltozására lenne elegendő, és ezt nem szembehelyezésként mondom, hiszen mindkettő fontos, de amit Bocsárdi László és csapata letett az asztalra, az megér ötven méter országutat” – jelentette ki Tamás Sándor.
Bocsárdi László a Reflex arculatáról elmondta: a legkisebb geometriai egység, a pont reklámelemként való alkalmazásával a csendre, az odafigyelésre, a kikapcsolódás lehetőségére utalnak. A pont ugyanakkor az intimitás, a csend tömör megfogalmazása, „a Reflexnek is az intimitás a jellemzője: mi nem akartunk a nagy fesztiválokkal versenyezni, hanem olyan fesztivált szerettünk volna, amellyel Közép-Európát célozzuk meg azzal a kíváncsisággal, hogyan reagálnak a színházi nyelven alkotók a világ őrületére. A Reflex kihívása, hogy képesek vagyunk-e kíváncsiaknak lenni arra, mások hogyan gondolkodnak a saját és mások életéről” – mondta Bocsárdi.
