Erre annak nyomán került sor, hogy hosszas tárgyalásokat követően egyezségre jutott az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal, új többséget alakítva ki a városi tanácsban. A szövetség a 2012-es önkormányzati választások idején szorult ki a nagyváradi városvezetésből, miután a választásokat a liberálisok és szociáldemokraták közben felbomlott Szociál-Liberális Szövetsége nyerte meg. Ko­ráb­ban tizenegy évig Biró Rozália volt a város egyik alpolgár­mestere.
Varujan Vosganian megmenekült
A szenátus tegnap jóváhagyta a főügyészség arra irányuló kérését, hogy engedélyezze a bűnvádi eljárás elindítását Ion Ariton szociáldemokrata szenátor, volt gazdasági miniszter ellen, viszont elutasította a bűnvádi eljárás indítását Varujan Vosganian liberális szenátor ellen, aki korábban szintén gazdasági miniszter volt. A Vosganianról zajlott szavazáson a jelen lévő 132 szenátor közül csak 56-an támogatták az ügyészség kérését, 71-en ellene szavaztak, és öt érvénytelen voksot számoltak össze. A parlament döntése azért váratlan, mert Klaus Johannis államelnök megválasztása óta az ügyészség valamennyi hasonló kérését elfogadta a törvényhozói testület. Vosganiant hivatali visszaéléssel, szervezett bűnözői csoport létrehozásával és sikkasztásban való bűnrészességgel gyanúsítják, miszerint több tisztségviselővel együtt indokolatlanul biztosítottak kedvezményesen földgázt egy vállalkozó gyárának, s emiatt veszélybe sodorták Románia energiabiztonságát. A volt miniszter – azon túl, hogy megkönnyezte saját védőbeszédét – azzal védekezett, hogy a döntés politikai jellegű volt, melyet a kormány teljes egészében támogatott, és amely miatt senkit nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni. Klaus Johannis közvetlenül a szavazás után bírálta a szenátus döntését. Úgy vélte, hogy a törvényt mindenkinek egyformán kell tisztelnie, és csalódását fejezte ki, amiért a szenátus elutasította az ügyészség kérését. Vita alakult ki a liberálisok körében is, Cristian Bodea számításai szerint nemcsak a liberális szenátorok egy része szavazott Vos­ganian mentelmi jogának a felfüggesztése ellen, hanem a kedvező voksok legalább fele a szociáldemokratáktól származott, így az ügyészség kérésének az elutasításáért a felelősség egyenlően terheli a pártokat, mondta. Alina Gorghiu pártelnök balesetnek minősítette a szavazást, kijelentve, ezentúl azok a parlamenti képviselők, akik nem szavaznak „nyíltan”, szembe mennek a párt politikai döntésével. Georgiana Hossu ideiglenes főügyész úgy nyilatkozott, ha új elemek jelennek meg a Varujan Vosganian vizsgálati anyagában, ismét kérni fogják a szenátustól a bűnvádi eljárás elindításának az engedélyezését.
Magánpraxis a közkórházakban
Az egészségügyi minisztérium lehetővé tenné a közkórházakban dolgozó orvosok számára, hogy magánpraxist is folytassanak az állami intézményben a hivatalos munkaidő lejárta után – derült ki a képviselőház szakbizottsága elé került törvénytervezetből. Eszerint az orvosok délután 3 óra után az illető kórházba beutalt fizetős betegeikkel foglalkozhatnának, a szolgáltatások tarifáit pedig szabadon alakíthatnák ki. Az orvosok magánvállalkozókként – jogi személyekként – kötnének szerződést a kórházzal az ott lévő felszerelések bérbevételéről, ezenfelül a pénztárnál kifizetett szolgáltatások mintegy 15 százalékát a kórház visszatartaná a fogyóeszközök ellenértékekeként. Vita tárgyát képezi, hogy a fizetős egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő betegek elszámolhatnák-e kiadásaik egy részét az állami egészségbiztosító pénztárnál, a szakbizottság hajlana erre a megoldásra, de csak akkor, ha a törvénybe az is bekerül, hogy a közkórházakban munkát vállaló orvosok nem dolgozhatnak a magánszférában. A tervezet arra próbál megoldást találni, hogy a szakképzett orvosok magasabb jövedelemre tehessenek szert a közkórházakban, anélkül, hogy szolgáltatásaik árát magánklinikákon hajtsák be a magán- és állami szektor között sétáltatott betegeiktől, másfelől a hálapénz visszaszorulását remélik a törvénytől.