A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó, a Kijev, valamint a donyecki és luhanszki szakadár népköztársaság képviselőiből álló kontaktcsoport tagjai aláírták Minszkben a szeptemberi tűzszüneti megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot. A dokumentumot Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár dolgozta ki. Közös nyilatkozatukban a normandiai négyek támogatták a megállapodást, és megerősítették, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi épségét.
Közös nyilatkozat
A négy állam közös nyilatkozatában hangsúlyozza: a válság békés megoldásának nincs alternatívája, és szilárd elhatározásuk, hogy a békés rendezés céljából külön-külön és együtt minden lehetséges intézkedést megtesznek. Az állam- és kormányfők latba vetik befolyásukat a konfliktus részeseinél, hogy megkönnyítsék a minszki intézkedéscsomag végrehajtását. Németország és Franciaország rendelkezésre bocsátja majd technikai szakértelmét a bankszektor helyreállításához a konfliktusban érintett területeken. A normandiai négyek vezetői támogatják az EU, Ukrajna és Oroszország háromoldalú, energiaipari kérdésekről szóló tárgyalásainak folytatását azzal a céllal, hogy kidolgozzák a téli hónapokra vonatkozó földgázszállítási megállapodáscsomag utáni lépéseket. A négy vezető támogatja továbbá, hogy az EU, Ukrajna és Oroszország háromoldalú tárgyalásokon keressen gyakorlati megoldásokat azokra az aggodalmakra, amelyeket Oroszország jelzett az EU és Ukrajna szabad kereskedelmi megállapodásával kapcsolatban. Köte­lességüknek érzik a minszki megállapodások végrehajtását, és ebből a célból felállítanak egy felügyeleti mechanizmust, amelynek részeként a négy ország képviselői rendszeresen tanácskoznak majd.
A nemzetközi összekötőcsoport által aláírt intézkedéscsomag egyébként 13 pontban rendelkezik arról, hogyan kell végrehajtani a fehérorosz fővárosban tavaly szeptem­berben tető alá hozott megállapodásokat. Mindenekelőtt tűzszünetet ír elő Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteiben. A megállapodás egyebek mellett előírja, hogy a nehézfegyverek visszavonásával legalább 50 kilométer széles biztonsági övezetet hoznak létre, ennek ellenőrzését az EBESZ-nek kell biztosítania. Meg kell kezdeni a párbeszédet helyhatósági választások megtartásáról a térségben. A választást az ukrán törvényekkel, illetve Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteinek ideiglenes rendjéről szóló törvénnyel összhangban tartják meg. Minden foglyot szabadon kell bocsátani, biztosítani kell a humanitárius segélyekhez való biztonságos hozzáférést. Al­kotmányreformot kell végrehajtani Uk­rajnában, 2015. végéig el kell fogadni a Donyeck és Luhaszk megye egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező törvényt.
Eltérő értelmezések
A minszki megállapodást eltérően értékelték az érintett felek. Vlagyimir Putyin közölte: Moszkva és Kijev szakértőkre bízza a tényleges hadi helyzet felmérését. Olekszandr Zaharcsenko, a „Donyecki Népköztársaság” elnöke reményét fejezte ki, hogy olyan megállapodás született, amely véget vett a harcoknak, és lehetővé teszi a békés építkezést a nép érdekében. Ihor Plotnickij, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője pedig úgy fogalmazott: „A Donyec-medence népének köszönhetően Ukrajna meg fog változni. Bármi történjék is, miénk lesz a győzelem.”
Az ukrán hadsereg szóvivője viszont azt mondta, hogy harckocsik és más nehézfegyverek hatoltak be Oroszországból Uk­rajnába csütörtökre virradó éjjel, a minszki tárgyalások alatt. „Magas rangú orosz tisztségviselők kijelentésével szemben, miszerint nincsenek Ukrajnában orosz fegyverek és katonák, február 12-re virradóra ötven harckocsi, negyven Grad, Uragan és Szmercs osztályú rakéta-sorozatvető, valamint páncélozott harcjárművek lépték át az orosz–ukrán határt az izvarinei ellenőrző pontnál”, az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött Luhanszk megyében – mondta Andrij Liszenko szóvivő.
Az ukrán elnök a megállapodás után azt hangoztatta: nem engedtek az ultimátumnak, az intézkedéscsomag nem biztosít autonómiát a szakadárok kezén lévő területeknek. Petro Porosenko feszültnek minősítette a találkozót. „Nem volt egyszerű tárgyalás, gyakorlatilag mindenféle, visszavonulásra, feladásra vonatkozó, elfogadhatatlan feltételeket szabtak. Semmiféle ultimátumot nem fogadtunk el, határozottan kiálltunk azon álláspontunk mellett, hogy a tűzszünetnek bármiféle előfeltétel nélkül kell életbe lépnie” – fejtette ki az államfő. Porosenko kiemelte: Kijev nem egyezett bele a Donyec-medence autonóm területté nyilvánításába és Ukrajna föderalizációjába, azaz szövetségi állammá alakulásába.
Ukrajnában rendkívül sokan, köztük közéleti szereplők és újságírók is kommentálták a közösségi portálokon a minszki megállapodást. Legtöbbjük kétségeit fejezte ki, hogy a fegyvernyugvás valóban megvalósul az ország harcok sújtotta keleti részében, utalva arra, hogy a tavaly szeptemberi hasonló egyezség is kudarcba fulladt. „Egyértelmű, hogy ez ugyanaz a tűzszüneti megállapodás, mint a korábbi, csak bonyolultabb feltételekkel. Értelemszerűen ezeket a feltételeket teljesíteni még nehezebb lesz, mint 2014 szep­temberében. Én nem táplálnék illúziókat a jövőt illetően. Ez a fegyvernyugvás csak ideiglenes lesz, és pontosan tudnunk kell, hogy legközelebb mivel fogadjuk az ellenséget” – írta a Facebookon Musztafa Najem ismert ukrán újságíró, a Porosenko Blokkjának parlamenti képviselője. „Egy bölcs ember azt mondta nekem, hogy nagy háború nem lesz, és ez a mi győzelmünk” – fogalmazott Ro­man Bocskala, az Inter ukrán tévécsatorna újságírója. Irina Herascsenko kormánypárti képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ukrán küldötte azt emelte ki, hogy az ukrán vezetés a 16 órán át tartó maratoni tárgyalás végére sem engedett alapvető álláspontjából, a föderalizáció és a Donyec-medence autonómiájának elutasításából.
Visszafogott öröm Európában
A szavakat tetteknek kell követniük – ezt hangsúlyozta Angela Merkel. A német kancellár a tegnap délutáni brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve csak nagyon röviden nyilatkozott, és reménykeltőnek, „nem többnek és nem kevesebbnek” minősítette a minszki eredményeket. Francois Hollande francia államfő szerint az elkövetkező órák döntő jelentőségűek lesznek abból a szempontból, hogy miként lehet majd értékelni a tűzszüneti megállapodást. „A jövőben is kellő nyomást szükséges kifejteni az ukrajnai béke biztosítása érdekében” – fogalmazott a francia köztársasági elnök szintén az uniós országok állam-, illetve kormányfői találkozójára érkezve. Előzőleg ő maga a szociáldemokrata, Merkel pedig a jobbközép néppárti politikai családhoz tartozó csúcsvezetőket tájékoztatta a maratoni minszki diplomáciai erőfeszítések kimeneteléről.
Dunald Tusk, az uniós csúcsvezetők testülete, az Európai Tanács elnöke „óvatosan üdvözölte” a minszki megállapodást, és a maga részéről szintén azt hangsúlyozta, hogy annak hatékonyságát a helyszínen, Kelet-Ukrajnában lehet majd csak felmérni. A volt lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy az orosz agresszió egyértelműen fenyegetést jelent Európa békéjére nézve. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke nagy előrelépésnek nevezte a Minszkben megszületett tűzszüneti megállapodást. „Amíg nem lőnek, addig beszélnek egymással” – fogalmazta meg Schulz azt a minimális elvárást, ami az eddigi értesülések szerint teljesülhet a minszki egyeztetések nyomán. Az EP-elnök ugyanakkor úgy vélekedett, hogy eddig nem kapott kellő hangsúlyt Ukrajna stabilizálásának, az ország működőképessége biztosításának a kérdése.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök értékelése szerint jó esély kínálkozik arra, hogy Ukrajnában az ésszerű megoldás felé induljanak el a dolgok. „Jobb nap a mai, mint a tegnapi volt” – jegyezte meg a magyar kormányfő, aki pénteken Kijevbe utazik. Kiemelte: köszönet illeti Merkelt és Hollande-ot a diplomáciai erőfeszítésekért és az eredményes tárgyalásokért.
David Cameron brit kormányfő visszafogottan nyilatkozott. Leszögezte, hogy az Oroszországgal szembeni európai uniós gazdasági szankciókat csak akkor szabad feloldani, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök változtat magatartásán. „Ha ez egy valódi tűzszünet, azt természetesen üdvözöljük. Azonban az a legfontosabb, hogy mi történik a helyszínen, nem az, hogy milyen szavak szerepelnek egy papíron. Világossá kell tennünk Vlagyimir Putyin számára, hogy amíg nem változik magatartása, a jelenlegi szankciókon nem módosítunk” – mondta Cameron Brüsszelben. Korábban Cameron a brit parlamentben úgy fogalmazott: „fontos európai kontinensünk számára, hogy az agressziót és a brutalitást ne jutalmazzuk megalkuvási politikával”.
Amerika hangja
A konfliktus békés megoldása felé tett potenciálisan jelentős lépésnek minősítette a kelet-ukrajnai harcok befejezéséről kötött minszki megállapodást közleményében a washingtoni Fehér Ház, mindazonáltal aláhúzta, hogy a nehézfegyvereket el kell távolítani a térségből, és felszólította Orosz­országot, hogy vonja ki onnan katonáit és hadfelszerelését. „A mai megállapodás igazi próbája annak teljes és egyértelmű végrehajtása lesz, beleértve a harci cselekmények tartós beszüntetését és az ukrán ellenőrzés helyreállítását az Oroszországgal közös határon” – szögezte le az amerikai elnöki hivatal, amely sürgette, hogy minden fél tartsa be az egyezségben vállaltakat. A közlemény szerint „az Egyesült Államokat különösen aggasztja a harcok mai felerősödése, ami nincs összhangban a megállapodás szellemével”. A dokumentum méltatta az annak elérése érdekében Merkel német kancellár és Hollande francia elnök által tett erőfeszítéseket. John Kerry amerikai külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy Wa­shington enyhítene azokon a szankciókon, amelyeket a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt vezetett be Oroszország ellen, ha Moszkva tiszteletben tartja a két minszki megállapodást.

Nógrádi: A Krím félsziget a béke ára?
Öt hónapon belül ez a második tűzszünet, az első összeomlott, a következő hetekben derül ki, hogy a mostani mennyi időt bír ki, de úgy tűnik, ez komolyabb vállalás, mint az eddigiek, hiszen rendkívül nagy nyomás nehezedett az ukrán és az orosz vezetésre egya­ránt – értékelte a megállapodást Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő tegnap este a Híradóban. Mint magyarázta, Oroszország sokkal erősebb, ezért Porosenkónak nagyon nehéz dolga volt, hogy a tűzszünetet elfogadtassa a saját delegációjával és Ukrajnában. Nógrádi György szerint elképzelhető, hogy a béke ára a Krím félsziget Oroszország kezében maradása. Putyin a tárgyalások során nem is engedte meg, hogy a kérdés előkerüljön, a Krím belátható ideig Ukrajna számára elveszett. A keleti szakadárterületek kérdésében azonban sokkal rugalmasabb volt Putyin – hívta fel a figyelmet Nógrádi György.