Az ukrán államfő kételyei mellett azt is hangsúlyozta: a csütörtöki megállapodás fé­nyé­ben „van remény, hogy innentől mégiscsak a konfliktus kiszélesedésének leállítása, a tűzszünet, a nehézfegyverzetek kivonása irányába alakul a helyzet, és remélem, ez az út elvezet bennünket a békéig”. Mint ismert, csütörtökön Minszk­ben az úgynevezett normandiai négyek – az orosz, a francia és az ukrán elnök, valamint a német kancellár – megállapodtak, hogy szombat éjfélkor tűzszünet lép életbe Kelet-Ukrajnában, majd kivonják a nehézfegyverzetet, és Ukrajnában alkotmányreformot hajtanak végre. Ugyanakkor nem sokkal a tűzszünet előtt ukrán források szerint minden eddiginél hevesebb harcok folytak a Donyeck megyei debalcevei beékelődésért. Jurij Butuszov haditudósító azt írta, hogy a szakadárok tüzérségi össztüzet zúdítanak a Debalcevét védő ukrán katonák állásaira. Dmitro Timcsuk katonai szakértő arról adott hírt, hogy az ostrom orosz reguláris alakulatok támogatásával folyik.
A szakadárok szerint az általuk ellenőrzött Luhanszk lakónegyedeit éjjel nagy erejű tüzérségi csapás érte, ebben legalább három ember meghalt. A megye városait ért újabb csapásokban a szeparatisták szerint mintegy harminc ember sebesült meg. Eduard Baszurin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköz­társaság „védelmi minisztere” azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt napban több mint negyven alkalommal támadták a szakadárok által ellenőrzött településeket. Ugyan­akkor az ukrán félnek okozott súlyos veszteségekkel dicsekedett, kijelentve, hogy az ukrán fegyveres erők péntekre virradó éjjel 42 embert vesztettek. Az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője, Vladisz­lav Sze­leznyov péntek reggeli közleményében arról számolt be, hogy a szeparatista erők az előző 24 órában nyolc ukrán katonát öltek meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a debalcevei események kapcsán azt mondta: „Az ukrán kollégák úgy tartják, hogy nincs katlan, az orosz államfő szerint ugyanakkor létezik. Ezért Moszkva aggódik amiatt, hogy az ott lévő ukrán fegyveres alakulatok a tűzszünet hatálybalépését követően megpróbálnak kitörni, és ezzel megsértik a tűzszünetet.” Pesz­kov egyúttal azt is közölte, hogy Oroszország nem aláírója, csak garantálója a Minszk­ben aláírt dokumentumoknak, és „fizikailag” sem várható el tőle az abban megjelölt intézkedések végrehajtása. Ezt azzal indokolta, hogy Orosz­or­szág nem résztvevője a konfliktusnak.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a parlamentben arról számolt be, hogy az ukrán katonák megkezdték a nehézfegyverzet válságövezetből való visszavonásának előkészítését. Mint hozzátette, már folynak az egyeztetések az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel arról, hogy a szervezet miként tudná maradéktalanul végrehajtani a minszki megállapodásból eredő feladatait.