Gennagyij Moszkal, az ukrán elnök által kinevezett Luhanszk megyei kormányzó közölte, hogy éjfél után nem sokkal Grad típusú rakéták csapódtak be Popaszna város központjában, és két civil halálát okozták, de azóta gyakorlatilag tűzszünet van. Dmitro Timcsuk katonai szakértő, a kelet-ukrajnai harcok övezetében adatokat gyűjtő Információs Ellenállás nevű szervezet vezetője szintén megerősítette, hogy a tűzszüneti megállapodás életbe lépése óta jelentősen csökkent a feszültség a térségben. Elszórtan, legfeljebb tíz alkalommal lőttek a szakadárok, főként a két megyeszékhely között félúton lévő Debalceve településnél és Luhanszk városa környékén – írta Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy „aktív támadótevékenységet sem a szakadárok, sem az orosz csapatok jelenleg nem folytatnak”. Kitért ugyanakkor arra, hogy a tűzszünet életbelépése előtt, szombaton rekordszámú támadás érte az ukrán állásokat – összesen 170-ről érkezett jelentés, valamint a szakadárok aktív erő- és fegyverzet-átcsoportosításokat hajtottak végre az övezetben. Mint közölte, Debalceve közelébe csoportosítottak át húsz harckocsit, tíz más páncélozott harcjárművet és kétszáz főnyi legénységet. A kijevi hadműveleti parancsnokság közleményében ugyanakkor azt írta, hogy hírszerzési információik szerint a szakadárok provokációkat készítenek elő. Támadáso­kat készülnek végrehajtani, hogy utána az ukrán csapatokat vádolják meg a tűzszünet megsértésével. A szakadárok hírszolgálata idézte egyik parancsnokukat, aki azt állította, hogy Debalcevénél vasárnap önvédelemből lőttek, mert „az ukrán kormányerők megsértették a tűzszünetet”.
A felkelők azt mondták az EBESZ ellenőreinek, hogy a tűzszünet Debalcevére nem vonatkozik. Eduard Baszurin parancsnok, a Moszkva-párti erők egyik magas rangú parancsnoka kijelentette: „Természetesen lőhetjük Debalcevét, mert a mi területünkhöz tartozik, a mienk.” A Luhanszk és Donyeck között félúton fekvő, a szakadárok területébe mélyen beékelődő város környékét hetek óta heves támadásokkal próbálják ellenőrzésük alá vonni a szeparatisták.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az ügy kapcsán leszögezte, hogy a tűzszüneti megállapodást feltételek nélkül tiszteletben kell tartani, arra azonban nem tért ki, hogy Moszkva szerint Debalcevére is vonatkozik-e az egyezség. A tisztségviselő Baszurin szavaira sem kívánt reagálni.
A most életbe léptetett tűzszünetről csütörtökön Minszkben született megállapodás a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló, úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a „normandiai négyek”, azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozta ki a kontaktcsoport ülésével párhuzamosan, szintén a fehérorosz fővárosban tartott csúcstalálkozójukon. Az ENSZ adatai szerint a kelet-ukrajnai válság tavaly áprilisi kirobbanása óta legalább ötezer ember vesztette életét az oroszbarát lázadók és az ukrán hadsereg közötti összecsapásokban, nagyjából tízezren pedig megsebesültek.

Nobel-békedíjat Merkelnek
A német konzervatív CDU több parlamenti kép­viselője szerint Nobel-békedíjat érdemel a pártelnök-kancellár Angela Merkel az ukrán válság kezelésében nyújtott teljesítményéért. Merkel és Francois Hollande francia államfő hatalmas eredményt ért el a válság rendezését célzó minszki egyezmény tető alá hozásával, és ha a megállapodás elvezet a békéhez, a Nobel-békedíj logikus lépés lenne – mondta a Bild am Sonntag vasárnapi német lapnak Georg Wellmann, a Bundestag német–ukrán parlamenti csoportjának elnöke. Ugyanakkor „egyelőre még csak a tűzszünetről beszélünk, és nem tudjuk, hogy mennyire lesz tartós” – mondta Wellmann, kiemelve: a vérontás megállítása mellett Ukrajna gazdasági újjáépítésére kell törekedni. A német kancellár egy másik CDU-s képviselő, Sylvia Pantel szerint is Nobel-békedíjat érdemel. „Miközben egyes politikusok megpróbálják kijátszani egymás ellen Európa népeit, Merkel azt tartja küldetésének, hogy egyesítse őket, és mozdítsa elő az EU alapítóinak ügyét” – mondta Pantel a Bild am Sonntagnak.