Falai közt próbálnak moderntánc-csoportjai, itt zajlik a népművészeti iskola tevékenysége, tartja ismeretterjesztő előadásait az Egészség, Nevelés, Család Egyesület és lelt székhelyre a Zöld Ifjak Környe­zetvédő Egyesülete (ZIKE), valamint a Szent Adalbert Egyesület. Rendszeresen helyet ad a városban zajló nagyobb rendezvényeknek – elsősorban a Barót Na­poknak és az Erdővidéki Közművelődési Napoknak –, de számtalanszor biztosított otthont színházi előadásnak, koncertnek, könyvbemutatónak és konferenciának is. Demeter László művelődési megbízott szerint hiányosságként azt lehet leginkább felróni, hogy nem tudnak néptánccsoportot működtetni: nincs pénzalapjuk az oktató és a zenészek fizetésére.
A Baróthoz tartozó falvak kultúrházai, ha nem is kitűnő, de feladatuk ellátására alkalmas állapotban vannak. Leginkább lakodalmakat és bálokat szerveznek bennük, de évente többször használják az iskolák is. „Meggyőződésem, sokkal jobban ki lehetne használni a falusi művelődési házakat. Pénzre lenne szükség, hogy teleházként működjenek: számítógépe és internetelérhetősége egyre több embernek van, de nyomtatás, szkennelés vagy akár faxolási lehetősége már kevesebbnek. Ismeretterjesztő előadások rendszeres helyszínei lehetnének – például el tudnám képzelni, hogy sikere legyen egy  mezőgazdasági előadás-sorozatnak –, de attól sem szabadna elzárkózni, hogy a tetőtér beépítésével szállásra is alkalmassá tegyék” – mondotta Demeter László művelődési megbízott.
A Bardochoz tartozó falvak kultúrházai közül Olaszteleken három éve végeztek nagyobb felújítást, az erdőfülei tavaly kívül-belül megújult. Idén – habár kisebb költségvetéssel számolhatnak, mint tavaly – jelentősebb beruházást terveznek a bardocinál. A tetőszerkezetét javítanák és cserepeznék, jövő esztendőben pedig a székelyszáldobosi következne. Balázsi Dénes polgármester szerint legtöbbet az erdőfülei kultúrházat használják, a színjátszókör és a néptánccsoportok is igen aktívak – de nem lehet panasz az olasztelekire és a bardocira sem, ahol élénk az iskolai, óvodai és egyházi élet.
Miután a kisbaconi és magyarhermányi közbirtokosság visszakapta ingatlanjait, Nagybacon önkormányzata csak a községközponti és a szárazajtai művelődési ház felett rendelkezik. Simon András polgármester elmondása szerint a nagybaconi szinte folyamatosan otthont biztosít valamilyen rendezvénynek, ezért sem lakodalomra, sem egyéb családi ünnepre nem adják bérbe, csakis a közművelődést szolgálja.
A nagyajtai művelődési házra már régóta ráférne a felújítás, de mivel mennyezeti falképe miatt B-kategóriás műemlékként tartják nyilván, különleges gondozást igényel, aminek fedezetét még nem sikerült pályázatokból előteremteni. Rendszeresen használja az épületet a Kriza János Ál­ta­lános Iskola és a Gazdag Miklós Polgári Daloskör, vásárokat tartanak, kosaras bálnak, nőnapi ünnepségnek is helyet ad. A középajtai kultúrház 2008-ban esett át nagyobb felújításon, amikor Márton Árpád képviselő és Antal Álmos szenátor közbenjárásával hetvenezer lejt fordítottak rá. Az ingatlant időközben visszaigényelte a helybeli református egyház, így 2009-től ők igazgatják sorsát, de mint Bihari Edömér polgármestertől megtudtuk, minden közösségi eseményre szívesen bocsátják rendelkezésre.
Vargyason falugyűléstől nőnapig, pásztorfogadástól lakodalomig és torig, képzőművészeti kiállítástól ODFIE-színielőadásig, iskolai ünnepségtől Bálint-napig mindent szerveztek az elmúlt évben, s Ilkei Ferenc polgármester reméli, az idei esztendő sem lesz ennél csendesebb. „Jófor­mán nincs olyan hét, hogy kisebb-nagyobb rendezvénynek ne adjon helyet a kultúrház. Az épület régi és nagy, karbantartása nem egyszerű, de próbálunk tenni azért, hogy bármikor be tudja fogadni az új és értékes iránt érdeklődőket” – mondotta Ilkei Ferenc.
Amióta az unitárius egyház visszakapta a Bölöni Farkas Sándor Általános Iskola udvarának végében álló ingatlanját, Bölön önkormányzatának a községközpontban nincs olyan épülete, amit kizárólag kultúrházként használna. Amennyiben nagyobb eseménynek kell helyszínt biztosítani, vagy A borvíz útja programban épült fürdőházat, vagy a kétszáz ember leültetését is lehetővé tevő panziót veszik igénybe. A bölönpataki kultúrház meglehetősen kihasználatlan: a programokat a szociális központban tartják, az esküvőket, torokat és keresztelőket pedig inkább a bölöni vendéglőkben szervezik.