Zágonbárkányban szervezték meg az év első régiós gazdatalálkozóját: múlt pénteken Bodza-vidék gazdáit hívta megbeszélésre a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, olyan témákról kívántak beszélni, melyek egyaránt érzékenyen érintik az állattartókat és növénytermesztőket is.
A rendezvényen a vidék polgármesterei mellett részt vett Tamás Sándor megyeitanács-elnök, Sebastian Cucu kormánymegbízott, Klárik László (RMDSZ) és Marius Obreja (Nemzeti Liberális Párt) szenátor, Horia Grama képviselő (Szociál Demokrata Párt), a megye mezőgazdasági intézményeinek és hivatalainak igazgatói. A meghívottak névsorát nem véletlenszerűen állították össze: Ötvös Mózes megyei elnök már korábban hangsúlyozta, arról fogja faggatni őket, mit tettek a gazdák panaszainak orvoslása érdekében. Már a megnyitón kijelentette: a jelenlévő gazdák és társaik többet várnak választott tisztségviselőiktől.
Tamás Sándor az agrárium és közintézmények, hivatalok közötti jó kapcsolatot emelte ki. Megfelelő személyeket sikerült az intézmények élére állítani, de a törvénykezés sok esetben negatívan érinti a termelőket. Például a tej-kifli program szállítóinak kilétét Bukarestben döntik el, így nem maradhat helyben az erre a célra felhasználható évi 5,1 millió lej – említette rossz példaként.
Az ötezer eurós kérdés
A találkozón az egyik legégetőbb kérdés az 5000 eurónál nagyobb támogatást lehívó gazdák számára a jogi személyiség vagy vállalkozói engedély megszerzését előíró határozattervezet volt. Felelősséget kell vállalni, mindent megtenni, hogy ne vezessék be – ezt Ötvös korábban levélben kérte az államvezetéstől, a parlamenti képviselőktől.
Sebastian Cucu elmondta, tudomásul vette a panaszt, továbbította a mezőgazdasági minisztériumhoz, ott hozhatnak döntést az ügyben. Konkrét választ viszont nem kapott – jelentette ki. Marius Obreja is elmondta, ismeri a gazdák panaszait. Az ötezer eurós tervezettel kapcsolatban interpellációt nyújtott be a parlamentben, az agrárminisztertől vár választ a kérdéseire.
Horia Grama is megkapta a panaszlevelet, ezzel kapcsolatosan a miniszterelnökkel, illetve Dumitru Daniel Botanoiu agrár-államtitkárral beszélt, de jó hírt nem hozott. A rendelkezés az EU nyomására születik meg, pénzt adnak, így elvárásaik is vannak. Botanoiu szerint valószínűleg nem lehet nagy változásra számítani. Amiben segíthetnek: az engedélyezett gazdák ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy ne tudjanak termelni.
Klárik László az agrárminiszterrel konzultált. Ezek az EU játékszabályai, nem változtathatóak, esetleg halasztani lehet bevezetésüket – tolmácsolta a tárcavezető válaszát. Nehéz idők következnek, csak összefogással lehet túlélni ezt a periódust, de változtatni kell a 25 éve megszokott termelési módszereken is, erre jó lehetőséget adnak a vidékfejlesztési terv pályázati kiírásai – figyelmeztette a jelenlévőket.
Ezek után Ötvös kikérte a gazdák véleményét: egyetértenek-e, hogy a határozattal szembeni elégedetlenségüket továbbítsák az ország vezetésének? Egybehangzó igen volt a tömeg válasza. Ha pedig nem változik a mezőgazdasággal szembeni viszonyulás, utcára kell vonuljanak a gazdák – jelentette ki Ötvös.
Hátránnyal jár az engedélyeztetés
Az ötezer eurós rendelettel kapcsolatosan Ambrus Attila, a megyei pénzügyi hivatal igazgatója elmondta: jogi személyiség (pl. kft.) vagy engedélyezett magánszemélyi státus (pl. egyéni vagy családi vállalkozás) megszerzését feltételezi. Szerinte az engedélyezett magánszemély formájú vállalkozás lesz a legmegfelelőbb, ezeknek évi egyszeres adóbevallás után számolják ki az adót.
Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos a rendelet állat-egészségügyi aspektusairól beszélt. A jogi személyiséggel rendelkező vagy engedélyezett mezőgazdasági termelőknek állat-egészségügyileg kell engedélyeztetniük farmjaikat. Ez két nagy problémát vet fel: engedélyezett farmok nem lehetnek lakott területen, és az engedély csak egy állatfajra vonatkozhat. Ha tehénre érvényes, a farmon nem lehet ló, sertés, szárnyas, más állat sem – mutatott rá a hátrányra.
Könczei Csaba megyei agrárigazgató a magánszemélyek számára előírt termelői engedélyekről és értékesítési könyvekről szólt. Nem fogadható el, hogy a szarvasmarhatartó gazdának naponta ki kell töltenie az értékesítési könyv egy oldalát a tej leadásánál. Ez plusznehézség a termelő számára, módosítani kell, hogy elég legyen havonta egyszer kitölteni és leadni – mondta.
Dr. Sikó felhívta a figyelmet, hogy a termelői engedélyek csak elsődleges terményekre bocsáthatók ki. Tej, tojás, zöldség, gyümölcs szerepelhet rajta, de hivatalosan nem vezethető fel sajt, orda, esetleg más, akár elsődlegesen feldolgozott termék – mondta. Külön figyelmeztetett az állatmozgások (eladás, vétel, elhullás, születés stb.) bejegyzésének fontosságára. Kitartóan követeljék, hogy az állatok minél előbb kerüljenek be az országos adatbázisba. Azt viszont nem ajánlja, hogy több gazda állatát egy néven jelentsék be.
Popica Marius, a kifizetési ügynökség igazgatója beszéde kötötte le leginkább a gazdákat – érthetően, hiszen ettől a hivataltól várják az állattenyésztési és növénytermesztési támogatásokat. A támogatások rendszerét még nem véglegesítették, csak a tervezetről szólt Popica. Lesznek változások a támogatások módját, a folyósítási követelményeket illetően is – hangoztatta. (Épp ezért most nem számolunk be a tervekről, a véglegesítés után írunk róluk bővebben.)
Vlad Constantin bodzafordulói gazda a bodzavidéki, hátrányos helyzetű övezetben termelő mezőgazdászok követelményeit tolmácsolta – ezt az iratot is továbbítják a felsőbb fórumokhoz. Azt kérik, könnyítsenek a hegyvidéki állattenyésztőknek nyújtott támogatások odaítélési feltételein. Támogassák hatékonyabban az itt dolgozó fiatal gazdákat. Legyenek elérhetőbbek a termeléshez kötött állattenyésztési támogatások – olvasta a listát.
A találkozón díjazták a legjobb eredményeket elért bodzavidéki gazdákat, majd közös ebéddel ért véget a gazdanap.
