Tavaly 1116 háromszéki egységnél végeztek ellenőrzést. Ezek, illetve az intézményben iktatott panaszok kivizsgálása nyomán a figyelmeztetésekkel együtt 1190 büntetést róttak ki, egyetlen céget sem zárattak be, a halálos munkabalesetek száma kettő. 2014-ben öt munkavédelmi és 266 munkaügyi panaszt jegyeztek, idén 37-et.
Ördög Lajos igazgató elmondta, intézményük két alapvető területe a munkatörvénykönyv és a munkavédelmi törvény betartásának ellenőrzése, valamint az ezekhez kapcsolódó szabályozások követése, de a munkaszerződések nyilvántartásával is foglalkoznak. „Ezer­há­romszáz méteres irattárunk van, nyilvántartjuk a régi munkakönyvek mögött lévő iratokat, amelyeket hetven évig kell megőrizni. Ilyen iratok a munkaszerződések, ezek  módosításai, valamint a havi fizetési listák. Voltak olyan nagy cégek, amelyeknek személyzeti osztálya volt képzett emberekkel, ők saját nyilvántartást vezettek, de a megye cégeinek többségét itt tartjuk nyilván.”
Jelenleg 4127 háromszéki székhelyű alkalmazó szerepel a nyilvántartásukban 43 386 aktív munkaszerződéssel, 3256 személy határidős szerződéssel dolgozik. A szürkemunka követése nem a felügyelőség hatásköre, ez általában az adócsaláshoz tartozik, és a pénzügyi hatóság ellenőrzi, a feketemunkát ellenben büntetik, és ha egy cég öt feketemunkásnál többet foglalkoztat, az ügyet ügyészségre adják – tájékoztatott Ördög Lajos, aki elmondta, a saját kezdeményezésű ellenőrzések és a panaszok kivizsgálása mellett országos kampányokban vesznek részt, idén például a faiparral, erdőkitermeléssel foglalkoznak kiemelten.
Érdeklődésünkre, hogy mi minősül munkabalesetnek, az intézményvezető elmondta, ide sorolható, ha a baleset a munkahelyen történik, vagy a munkával kapcsolatosan, és három napnál később gyógyuló sérülést okoz. „Ha ennél hamarabb gyógyul, akkor legfennebb veszélyes eseménynek minősül, amit szintén mi vizsgálunk ki. A veszélyes jellegű eseményeknél megnézzük, hogy milyen veszélyek voltak, ezeket előre látta-e a munkáltató, és milyen lépéseket tett elhárításukra. A munkabaleseteket, amelyek három napnál később gyógyulnak, de nem halálosak, az adott cég munkavédelmi felelőse vagy külső szolgáltató vizsgálja ki, ő állítja össze a kivizsgálási dossziét, mi ezt átnézzük és jóváhagyjuk vagy nem, eszerint büntetünk vagy nem. Ha egy alkalmazottat munkába menet ér baleset, akkor munkabalesetnek minősül, de nem biztos, hogy a cég hibájából. Ha nincs meg a személyi nyilvántartóban, hogy az illető hol lakik, melyik az az útszakasz, ahol a munkahelyére megy, akkor ez hiányosságnak számít, és a munkáltató büntethető. A halálos baleseteket mi vizsgáljuk ki, ha tömeges halálos baleset történik, akkor az országos felügyelőség végzi ezt a munkát.”
Az elmúlt hetekben jegyzett panaszokról, munkabalesetekről is kérdeztük az igazgatót. Mint elmondta: a rétyi fűrészüzemben januárban történt balesetet kezdetben az a bákói cég vizsgálta, amelynek a balesetet szenvedett személy az alkalmazottja volt, egy ideig gépek segítségével éltették, de a napokban elhunyt, az ügy kivizsgálását pedig átvette a munkafelügyelőség, az eset értékelése folyamatban. A sepsiszentgyörgyi Autoliv kormánygyárnál sem fejeződött be a kivizsgálás, az igazgató annyit mondott, a január végén történtek nem minősülnek munkabalesetnek, még csak veszélyes eseménynek sem, mert a gázmérgezés gyanújával sürgősségre szállított kilenc alkalmazott közül senkit nem kellett beutalni, csupán rosszullétre panaszkodtak. A kivizsgálás jelenlegi állása szerint az okozta a munkások rosszullétét, hogy a bedolgozó tisztítócég nem megfelelő vegyszert használt, ami bekerült a szennycsatornába, ott valamilyen anyaggal reakcióba lépett, a keletkezett gáz pedig visszajutott a levegőbe.
Arra a panaszra reagálva, hogy valakit már az első munkanapon elbocsátottak egy szupermarketből, az igazgató azt mondta: a próbaidő alatt, ami lehet három hónap is – amit egyébként a szakszervezetek sokallnak –, bármelyik fél felmondhatja a szerződést mindenféle indok nélkül.
A panaszok között gyakori, hogy a munkavállaló nem kapta meg a fizetését, úgy tartja, hogy jogtalanul bontották fel a munkaszerződését, vagy a munkakörülményekre, a normára és az alacsony fizetésekre panaszkodnak, de olyan is akad, aki szerint a munkáltató kényszerítette, hogy írja alá a felmondását – tájékoztatott a főfelügyelő. „A panaszokat kivizsgáljuk, harminc napon belül választ adunk a panasztevőnek, és ha nem sikerül megoldani a helyzetet, akkor bírósághoz fordulhat. A munkaügyi perek elég gyors lefolyásúak, nem pénzigényesek, nem kell bélyegilletéket fizetni, és ha az illető le tudja tenni a keresetet ügyvéd nélkül, akkor ez a díj is megspórolható. Ha az adott cég működik, nincs felszámolás alatt, felszólítjuk a munkaadót, hogy tartsa be a munkaszerződést, fizesse ki az alkalmazottat. Ha nem tesz eleget a kötelességének, büntetünk, és nem kevéssel.”
Hogy hány panaszosnak sikerül végül érvényt szereznie jogainak, arra az említett okokból a felügyelőségnek nincs pontos rálátása, de az biztos, 2015-ben két területen kiemelten ellenőriznek: a faiparban és a minimálbér betartása tekintetében a gazdaság minden ágazatában.