Intézményünknek nem az a célja, hogy büntessen vagy bezárasson cégeket, ha például a munkavédelmi területen valami hiányzik, vagy egy munkáltató nem tartja be a munkatörvénykönyv előírásait, hanem hogy a dolgok a helyükre kerüljenek, és működjön a gazdaság – hangsúlyozza Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség igazgatója, akit arra kértünk, az esztendő első két hónapjában jegyzett panaszok és munkabalesetek tükrében ismertesse tevékenységüket.
Tavaly 1116 háromszéki egységnél végeztek ellenőrzést. Ezek, illetve az intézményben iktatott panaszok kivizsgálása nyomán a figyelmeztetésekkel együtt 1190 büntetést róttak ki, egyetlen céget sem zárattak be, a halálos munkabalesetek száma kettő. 2014-ben öt munkavédelmi és 266 munkaügyi panaszt jegyeztek, idén 37-et.
Ördög Lajos igazgató elmondta, intézményük két alapvető területe a munkatörvénykönyv és a munkavédelmi törvény betartásának ellenőrzése, valamint az ezekhez kapcsolódó szabályozások követése, de a munkaszerződések nyilvántartásával is foglalkoznak. „Ezerháromszáz méteres irattárunk van, nyilvántartjuk a régi munkakönyvek mögött lévő iratokat, amelyeket hetven évig kell megőrizni. Ilyen iratok a munkaszerződések, ezek módosításai, valamint a havi fizetési listák. Voltak olyan nagy cégek, amelyeknek személyzeti osztálya volt képzett emberekkel, ők saját nyilvántartást vezettek, de a megye cégeinek többségét itt tartjuk nyilván.”
Jelenleg 4127 háromszéki székhelyű alkalmazó szerepel a nyilvántartásukban 43 386 aktív munkaszerződéssel, 3256 személy határidős szerződéssel dolgozik. A szürkemunka követése nem a felügyelőség hatásköre, ez általában az adócsaláshoz tartozik, és a pénzügyi hatóság ellenőrzi, a feketemunkát ellenben büntetik, és ha egy cég öt feketemunkásnál többet foglalkoztat, az ügyet ügyészségre adják – tájékoztatott Ördög Lajos, aki elmondta, a saját kezdeményezésű ellenőrzések és a panaszok kivizsgálása mellett országos kampányokban vesznek részt, idén például a faiparral, erdőkitermeléssel foglalkoznak kiemelten.
Érdeklődésünkre, hogy mi minősül munkabalesetnek, az intézményvezető elmondta, ide sorolható, ha a baleset a munkahelyen történik, vagy a munkával kapcsolatosan, és három napnál később gyógyuló sérülést okoz. „Ha ennél hamarabb gyógyul, akkor legfennebb veszélyes eseménynek minősül, amit szintén mi vizsgálunk ki. A veszélyes jellegű eseményeknél megnézzük, hogy milyen veszélyek voltak, ezeket előre látta-e a munkáltató, és milyen lépéseket tett elhárításukra. A munkabaleseteket, amelyek három napnál később gyógyulnak, de nem halálosak, az adott cég munkavédelmi felelőse vagy külső szolgáltató vizsgálja ki, ő állítja össze a kivizsgálási dossziét, mi ezt átnézzük és jóváhagyjuk vagy nem, eszerint büntetünk vagy nem. Ha egy alkalmazottat munkába menet ér baleset, akkor munkabalesetnek minősül, de nem biztos, hogy a cég hibájából. Ha nincs meg a személyi nyilvántartóban, hogy az illető hol lakik, melyik az az útszakasz, ahol a munkahelyére megy, akkor ez hiányosságnak számít, és a munkáltató büntethető. A halálos baleseteket mi vizsgáljuk ki, ha tömeges halálos baleset történik, akkor az országos felügyelőség végzi ezt a munkát.”
Az elmúlt hetekben jegyzett panaszokról, munkabalesetekről is kérdeztük az igazgatót. Mint elmondta: a rétyi fűrészüzemben januárban történt balesetet kezdetben az a bákói cég vizsgálta, amelynek a balesetet szenvedett személy az alkalmazottja volt, egy ideig gépek segítségével éltették, de a napokban elhunyt, az ügy kivizsgálását pedig átvette a munkafelügyelőség, az eset értékelése folyamatban. A sepsiszentgyörgyi Autoliv kormánygyárnál sem fejeződött be a kivizsgálás, az igazgató annyit mondott, a január végén történtek nem minősülnek munkabalesetnek, még csak veszélyes eseménynek sem, mert a gázmérgezés gyanújával sürgősségre szállított kilenc alkalmazott közül senkit nem kellett beutalni, csupán rosszullétre panaszkodtak. A kivizsgálás jelenlegi állása szerint az okozta a munkások rosszullétét, hogy a bedolgozó tisztítócég nem megfelelő vegyszert használt, ami bekerült a szennycsatornába, ott valamilyen anyaggal reakcióba lépett, a keletkezett gáz pedig visszajutott a levegőbe.
Arra a panaszra reagálva, hogy valakit már az első munkanapon elbocsátottak egy szupermarketből, az igazgató azt mondta: a próbaidő alatt, ami lehet három hónap is – amit egyébként a szakszervezetek sokallnak –, bármelyik fél felmondhatja a szerződést mindenféle indok nélkül.
A panaszok között gyakori, hogy a munkavállaló nem kapta meg a fizetését, úgy tartja, hogy jogtalanul bontották fel a munkaszerződését, vagy a munkakörülményekre, a normára és az alacsony fizetésekre panaszkodnak, de olyan is akad, aki szerint a munkáltató kényszerítette, hogy írja alá a felmondását – tájékoztatott a főfelügyelő. „A panaszokat kivizsgáljuk, harminc napon belül választ adunk a panasztevőnek, és ha nem sikerül megoldani a helyzetet, akkor bírósághoz fordulhat. A munkaügyi perek elég gyors lefolyásúak, nem pénzigényesek, nem kell bélyegilletéket fizetni, és ha az illető le tudja tenni a keresetet ügyvéd nélkül, akkor ez a díj is megspórolható. Ha az adott cég működik, nincs felszámolás alatt, felszólítjuk a munkaadót, hogy tartsa be a munkaszerződést, fizesse ki az alkalmazottat. Ha nem tesz eleget a kötelességének, büntetünk, és nem kevéssel.”
Hogy hány panaszosnak sikerül végül érvényt szereznie jogainak, arra az említett okokból a felügyelőségnek nincs pontos rálátása, de az biztos, 2015-ben két területen kiemelten ellenőriznek: a faiparban és a minimálbér betartása tekintetében a gazdaság minden ágazatában.