Sajnos, most már több időm van televíziót nézni és hallgatni. Ha a magyar televíziók adásait nézem, azt tapasztalom, hogy kezdik és végzik az imigrációt és az emigrációt. Nem volt elég, hogy a Kárpát-medencét elözönlötték és be is lakták a szomszédos népek, most újabb, hatalmas népvándorlás indult nemcsak közeli országok, de még kontinensek között is.
Jönnek az afgánok, szírek, törökök, kurdok, de főképpen a koszovói albánok. Jönnek, és egy részük megy is tovább, ki tudja, merre? Jönnek százával, ezrével, éjjel és nappal, fehér- és zöldhatáron át Magyarországra (Szerbián keresztül?). A magyar kormány azt sem tudja, mitévő legyen, főleg azokkal, akik nem is akarnak továbbmenni. No, ezen van is vita a politikai pártok között.
Ha a román tévéadásokat nézem (legyen az bármelyik), azok egymást túllicitálva mutatják, vitatják és elemzik az utóbbi 25 esztendő minél nagyobb nemzeti hőstetteit. Mint amikor a medve benyúl egy méhekkel lakott odúba, úgy megindul a támadás, védekezés, menekülés, hogy egy adott pillanatban nem is egyéni, hanem csoportos játszmák alakulnak ki. A korrupciós ügyek, lopások, csalások, rablások, hazudozások, sikkasztások stb. a vasúti kalauztól a miniszterelnökig terjednek. Miniszterek, államtitkárok, szenátorok, képviselők, ügyészek és ügyvédek, igazgatók, tisztek, rendőrök, szekusok, főnökök és beosztottak, férfiak és nők sorát látjuk, akik az utóbbi 25 esztendőben (de lehet, hogy még hamarább is) kiszipolyoztak, kiraboltak, elherdálták az ország vagyonát. Ők nem ismerik el, tagadnak, alibiznek, a sok-sok esetből egyetlenegy sem tanúsított bár egy kevés megbánást. Ez az igazi Románia? Hogy az ügyeket felgöngyölítik, elintézik így vagy úgy, az meglehet, mert hátul van, aki figyeljen, de mi lesz a szajréval, ha még van belőle, mert ez valahol hiányzik a GDP-ből!
N. KÁNYÁDI MIHÁLY, Szentivánlaborfalva
