Országszinten Sepsiszentgyörgy önkormányzata fordít a legtöbb pénzt kultúrára (költségvetéséhez mérten), ezért Antal Árpád polgármester bízik abban, hogy esélyesen pályázhatunk az Európa Kulturális Fővárosa címre az Európai Bizottságnál. Ennek egy küldöttségével hétfőn találkoztak Bukarestben: a látogatók bemutatták a programot és ismertették a pályázati feltételeket.
A jelentkezési határidő október 10-e, utána előselejtezőt tartanak, a versenyben maradó településeknek pedig egy év alatt kell elkészíteniük a végleges pályázatot. Az elöljáró derűlátóan néz a kihívás elébe: már feleekkora város is nyert, és Sepsiszentgyörgy az egész Székelyföld nevében indul – illetve majdnem: Marosvásárhely még mindig nem döntötte el, hogy támogatja-e a kezdeményezést vagy sem, tovább már nem várják, hiszen később is csatlakozhat még –, Marosszék egy része, Hargita megye és természetesen Háromszék is nyakig benne a készülődésben. Számít a kulturális elevenség, az ötlet eredetisége, a helyi lakosság bekapcsolódása és az önkormányzatok anyagi ráfordítása is, és a polgármester szerint Sepsiszentgyörgy minden vonatkozásban jól áll.
Romániának (Görögországgal együtt) legközelebb 2021-ben lehet európai kulturális fővárosa (előzőleg Nagyszeben és Luxemburg volt az, 2007-ben), Székelyföldnek nyolc nagyobb várossal kell megküzdenie: eddig Temesvár, Jászvásár, Kolozsvár, Craiova, Arad, Nagyvárad, Gyulafehérvár és Bukarest jelentette be, hogy beszáll a versenybe.
Az Európa kulturális fővárosa program 1985-ben indult, a címet az Európai Parlament ítéli oda, 2007 óta megosztva egy nyugat- és egy kelet-európai település között.
