– Egészen kicsi koromban indult ez az érdeklődés. Csákány Zsigmond nagyapám botanikai kutatásokkal foglalkozott, hobbiból rózsákat nemesített. Erről sokat hallottam a szüleimtől, és megmaradt az ő mikroszkópja, néhány laboratóriumi felszerelése, amelyekkel én nagyon szerettem játszani. Minden apró állatot összefogdostam, amit lehetett, tanulmányoztam a gyíkokat, békákat, gyakran még a tisztítószereket is összekevertem otthon, hogy lássam, mi történik, mi keletkezik. Érdekelt, hogy mi hogyan működik.
– Az iskolában felfigyeltek-e tanáraid erre a tudományos kíváncsiságra, segítettek-e abban, hogy kutass, tanulmányozz?
– Az általános iskolát Kézdivásárhelyen végeztem a Turóczi Mózes Általános Isko­lában, ahol Szőcs Erzsébet biológia-tanárnő hatodik osztályban megengedte, hogy mikroszkópon azt nézhessek, amit szeretnék, szabad kezet adott a laboratóriumhoz. Aztán hetedik és nyolcadik osztályban Bartók Enikő Anna biológia és Léva Katalin kémia szakos tanárnő segített. Mind a ketten engedték, hogy tanulmányozzam a dolgokat, rengeteg anyagot adtak, otthon is kísérleteztem. A szobámban volt egy polc, ahol csak a vegyszerek álltak, a laboreszközök és a mikroszkóp. A mikroszkóppal már óvodás koromban megismerkedtem, az amolyan gyermekmikroszkóp volt, nagyon szerettem játszani vele. Sokszor vizsgáltam a murok szöveteit, ez volt az első kutatásom. Több mikroszkópom is volt, jelenleg egy elég komoly laboratóriumi mikroszkópom van, ezt én vásároltam saját pénzemből. Folyamatosan gyűjtöttem, mindenfélét elvállaltam, segítettem a szomszédoknak, tejet árultam, szüleimtől is kaptam pénzt, és azt gyűjtögettem. Hetedik osztály végén vásároltam meg, 180–190 euró körül volt az ára, de szeretnék a közlejövőben egy másikat vásárolni. Ez csak monokuláris, csak egy szemmel lehet nézni, és szeretnék egy binokulárist, hogy mind a két szemmel tudjam követni a folyamatokat, és legyen olyan funkciója, hogy rá lehessen csatlakoztatni objektíves fényképezőgépet is.
– Kilencedik osztálytól a sepsiszentgyörgyi Református Kollégiumban tanulsz, kezdetben reál osztályban, jelenleg humán tagozaton. Hogy illeszthető ez össze a természettudományos érdeklődéseddel?
– A matematika nem volt erősségem, de másfél évet a reál tagozaton tanultam, majd úgy gondoltam, ez elegendő arra, hogy komoly alapot szerezzek kémiából, fizikából, biológiából, és átmentem humán osztályba. Itt is a reál tantárgyak érdekelnek jobban, de nem stresszel annyira, hogy ezekből és főként a matematikából érettségiznem kellene. Így nem muszájból, hanem kedvtelésből foglalkozom a reál tárgyakkal, és ez jobban megfelel nekem.

Egy betegséggel kezdődött
– Hogy jutottál el az illóolajokig? Milyen témák, kutatások, dolgozatok előzték meg ezt?
– Növényeken több tanulmányt is végeztem korábban, elkezdve a fűszerkivonatok tanulmányozásától a nehézfémek hatásáig a haszonnövények csírázására. Ezelőtt két évvel volt egy súlyos arcüreggyulladásom, akkor nagyon kellemes volt a párologtatott mentaolajat belélegezni, és onnan jött az ötlet, hogy ezt a hatást vizsgáljam. Fontos volt, hogy olyasmit kutassak, ami nem igényel bonyolult, költséges felszerelést, kivitelezhető, és mégis lesz eredmény. Így kezdtem az illóolajok antibakteriális hatását vizsgálni.
– Ezeket a kutatásokat az orvostudományban már rég elvégezték, mégis, mi indított  arra, hogy megismételd, illetve a te vizsgálódásod miben más?
– Egyrészt fontos, hogy tudtam reprodukálni ezt a kutatást, másrészt az orvostudományban a kutatásokhoz olyan illóolajokat használnak, amelyeket nem tud megfizetni mindenki. Egyes illóolajok nagyon sokba kerülnek, de vannak egyszerűbb, hatásaikat tekintve mégis hasznosak, amelyeket bárki megvásárolhat 8–10 lejért. És ráadásul ezek a növények, mint a menta, levendula, megteremnek a környezetünkben.
– Kutatásodhoz nemcsak növények kellettek, amelyeket könnyen beszerezhettél, hanem baktériumok is. Ezeket honnan gyűjtötted be?
– Ez nem volt egyszerű, de találtam olyan pácienseket, akik vállalták, hogy adnak széklet- és vizeletmintát, amelyeket steril laboratóriumi körülmények között fajspecifikus táptalajokon kitenyésztettünk, izoláltuk úgy, hogy a székletmintából csak az E.coli baktérium maradjon meg, a többi elpusztult. Első lépésben egy bélrendszeri problémával küzdő embertől kértem széklet- és vizeletmintát, majd egy gennyes mandulagyulladásos személytől vettem garatváladékot, tőle izoláltuk a Staphilococcus aureus nevű baktériumot. Ezenkívül még izoláltam Staphilococcus epidermitis nevű baktériumot, amely a bőrfelületen él, nem nagyon árt az embernek, csak esetleg végső stádiumú betegeknél, akiknek az immunrendszere nagyon gyenge.

Bizalom és steril körülmények
– Ahhoz, hogy bejussál egy olyan laboratóriumba, ahol ezt a kutatást elvégezheted, hogy bízzanak abban, alkalmas vagy ennek a kísérletnek az elvégzésére és kiértékelésére, előzőleg bizonyítanod kellett, illetve pontos tervet készítened. Ki segített ebben?
– A kutatási terv megalkotásában Nagy Mónika, a Református Kollégium biológia szakos tanárnője segített, több hétbe telt, amíg ezt megírtuk. Részletesen kellett lejegyezni mindent, elkezdve attól, hogy hogyan fogjuk izolálni a baktériumot, milyen lépés után mi következik, mikor töröljük le az asztalt, hogy steril legyen, és így tovább. És akkor ezzel a tervvel odaálltam a laboratórium vezetője elé, elmondtam, hogy mindent hozok, ami ehhez a munkához kell, éppen egy sterilizáló autoklávra van szükségem és egy helyre, ahol 37 Celsius-fokon tárolhatom a táptalajokat.
A munkában egy háromszéki laboratóriumi biológus segített és dr. Zsámboki János, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológia Kutatóközpontjának molekuláris biológusa. Vele a kapcsolatot telefonon, e-mailben tartottam, nagyon sok tanáccsal látott el. Személyesen még nem találkoztunk, de közel négy éve szinte heti három-négy alkalommal beszélünk.
A kísérletet egy egészségügyi laboratóriumban végeztem steril körülmények között. Itt voltak Petri-csészék, amelyekbe a táptalajt öntöttem, majd a táptalaj megszilárdulása után az izolált baktériummintákat leoltottuk, a közepére egy lyukat vágtam, és ebbe cseppentettem bele az illóolajat. Ezt követően kis gátlási zóna jelenik meg a csepp körül, és ennek a nagysága mutatja meg az illóolaj antibakteriális hatásának mértékét.
– Milyen növényekből készült illóolajokat használtál? Ezeket te készítetted vagy vásároltad?
– Mezei mentából, keskeny levelű levendulából és teafából készült olajokat használtam. A menta nálunk gyakori, a levendula szintén, a teafa ugyan nem él meg nálunk, de olaja rengeteg szappanban és krémben benne van, és tudtam róla, hogy az I. világháborúban a sebek fertőtlenítésére használták, mert nagyon erős az antibakteriális hatása. Mentaolajat én is vontam ki a mentából, de nem azt használtam, hanem vásároltam, hisz akiknek szükségük van rá, nem desztillálják ki a növényből otthon az olajat, hanem megvásárolják. És ezáltal azt is be tudtam bizonyítani, hogy az az olaj, amit a kereskedelemben árulnak, ami ugyan már hígított, az is hat. A levendulaolajat 1/10-hez hígításban nagyon jól lehet használni arcfelület tisztítására, a teafa illóolaj nagyon jó mandulagyulladásra vagy bármilyen baktérium által keltett fertőzésre a szájüregben. Egy deciliter teába két-három csepp teafaolajat kell tenni és azzal alaposan átöblíteni a szájüreget, de lenyelni nem kell.

Menta után orchidea
Az illóolajok antibakteriális hatását bizonyító munka nem ért véget a laboratóriumban, a vizsgálódás minden mozzanatát le kellett írni ahhoz, hogy pályamunka szülessék belőle, ebben Pető Mária fizika szakos pedagógus segítette Csákány Olivért, és ő kíséri el a márciusi díjátadásra is Budapestre. Ez ellenben csak egy szakasza Olivér illóolajos történetének, a kutatást folytatja, immár más növényekkel, divatos virágokkal.
– Jelenleg orchideák mikroszaporításával foglalkozom, steril táptalajon nevelem a magocskákat. Nemcsak a trópusi orchideákat, hanem a szubtrópusi fajokat is szeretem, amelyek a mi erdeinkben is teremnek, csak kevesen ismerik. Ilyen a boldogasszony papucsa. Mocsári nőszőfüvet is szaporítok, magokat gyűjtöttem és steril táptalajon növelem őket, ez igen ritka faj környékünkön. Ezenkívül trópusi orchideákat is növelek, ezek nagyon gyakran előfordulnak a virágüzletekben, és sima lepkeorchideát, ami szintén nagyon gyakori a virágboltokban. Ezek hat-hét év múlva lesznek virágzóképesek, és amikor már akkorák lesznek, akkor a virágokból olajat vonnék ki, és megvizsgálnám azok antibakteriális hatását.
– Nem kizárt, hogy Csákány Olivér ezután a növényhatározó mellé a madárhatározót is beteszi a hátizsákba, ha útnak indul, mert egy madarásztáborban igen-igen megtetszett neki a jégmadár, a kis légykapó, a tövisszúró gébics, a sárgarigó és megannyi kis- és nagytollú társuk...
– Tavaly nyáron voltam egy egyhetes denevérésztáborban, amit a kolozsvári denevérésztársaság szervezett, utána pedig részt vettem madarásztáborban a tengerparton egy természetvédelmi területen. Ez gyűrűző tábor volt, befogtuk a madarakat, tömeget mértünk, zsírtartalmat, az izmokat ellenőriztük, a szárnytávolságot, a tollak nagyságát mértük, kaptak egy sorszámmal ellátott gyűrűt, és elengedtük őket. A világ több pontján van megfigyelő, ahol befogják őket és leírják az akkor mért adatokat, amit a beazonosító sorszám szerint egy internetes adatbázisban összehasonlítanak azzal, amit mi mértünk, jegyeztünk le az adott madárról. Nagyon megszerettem ezeket a madarakat, érdekes az ő világuk, akárcsak a növényeké.
– Furán hangzik, hogy a laboratóriumban a legjobb barátaid a vegyszerek, a baktériumok, az illóolajok, miközben igazi közösségi ember vagy, aki másokon segít.
– Kézdivásárhelyen nyolcadik osztályban meghirdettek egy elsősegélyversenyt, amit a Vöröskereszt szervezett. Amikor arra készültünk, nagyon megtetszett a kötözés, az elsősegély-gyakorlat. Kezdett érdekelni, és amikor Szentgyörgyre költöztem kilencedik elején, akkor kezdtem a Vörös­ke­resztnél önkénteskedni. Indult egy új csapat, néhány osztálytársammal együtt jelentkeztünk, és mai napig oda tartozunk, bár most, érettségi előtt ritkábban járunk. Nagyon sok emberrel megismerkedtünk, sok embernek tudtunk segíteni elsősegélynyújtásban, időseknek karácsonykor, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknek a táborokban, és minden olyan helyen és helyzetben, ahol szükség volt ránk.
– Hogyan tovább? Hol szeretnéd folytatni tanulmányaidat, mik a terveid?
– Érettségi után, valószínű, biológia szakon folytatom tanulmányaimat, esetleg biológia–kémián, szóba jöhet az orvosi egyetem is, de inkább a labormunka áll közel hozzám. És ha majd az orchideáim kivirágzanak, orchidea-olajat készítek, és megvizsgálom, ennek a csodálatos virágnak van-e antibakteriális hatása.