Inas, diák vagy alkalmazott státussal rendelkeznek majd a tanulók, akik részt vesznek a duális szakképzésben? Ha az állam nem teszi érdekeltté a vállalkozókat, lesz-e munkaadó, aki a saját költségén képezne tizenéveseket? Mi a garancia, hogy felkészülés után a fiatalok munkát vállalnak a cégnél, amely költött képzésükre? – többek között ezek a kérdések merültek fel tegnap azon a sepsiszentgyörgyi találkozón, amelyet a háromszéki szakképzés stratégiáját kidolgozó helyi fejlesztési bizottság, a megyei tanfelügyelőség, iskolaigazgatók, helyi vállalkozók, a megyei munkaügyi igazgatóság, valamint a kereskedelmi és iparkamara részvételével tartottak.
A napokban minden megyében megtartják a találkozót, amelyet az oktatási minisztérium kezdeményezett azzal a céllal, hogy helyi szinten fogalmazzanak meg javaslatokat a duális szakképzésre vonatkozó jogszabály alkalmazási módszertanának megalkotásához. A Gabriel Radu, a középrégió fejlesztési bizottságának képviselője által vezetett fórumon a tavaly decemberben megjelent 94-es sürgősségi kormányrendeletet ismertették, amely módosítja az érvényben lévő oktatási törvény szakoktatásra vonatkozó előírásait, kiegészítve a korábbi rendelkezéseket a duális szakképzés bevezetésével. Ezt a típusú oktatást a gazdasági szereplőknek, vagyis a vállalkozóknak kell kezdeményezniük igény szerint, és az a lényege, hogy munkaszerződés alapján foglalkoztatják és oktatják a tanoncokat, akik az elméleti képzést iskolában, a gyakorlatot a cégnél végzik.
Felmerült a kérdés: ha a diákokkal munkaszerződést kötnek, akkor fizetést és pihenőszabadságot is kell biztosítaniuk, amit a munkaadók csak akkor vállalnának, ha (külföldi minta alapján) az állam ösztönözné ezt a tevékenységet, például azzal, hogy a képzés költségeit leírhatnák az adózandó jövedelemből. A jelen lévő vállalkozók nem sok esélyét látják a duális képzés beindításának Kovászna megyében, mert azt tapasztalják, Háromszéken nem túl jó az emberek munkamorálja, az alacsony fizetésekre hivatkozva inkább választják a munkanélküli-segélyt, vagy külföldre mennek dolgozni. Elhangzott: a törvénykezés elhibázott, mert előírja, hogy a kötelező oktatás után indítható ez az oktatási forma. A találkozó résztvevői szerint így ezt azok sem választják majd, akik a X. osztályt egy elméleti középiskolában végezték el, és azok sem, akik szaklíceumban tanulnak, és már VIII. osztály után döntöttek egy adott szakma mellett.
Az érvek és ellenérvek hosszas megvitatása után a jelenlévők írásban is megfogalmazták javaslataikat, ellenben többen elmondták, nem hisznek abban, hogy a szaktárca figyelembe veszi ezeket, ugyanakkor említett okokból és a csökkenő diáklétszám miatt a vonatkozó jogszabály gyakorlatba ültetésében is kételkednek.
