Hatósági ízetlenkedés

2015. február 24., kedd, Máról holnapra
Farcádi Botond

Olcsó vendéglő segédszakácsaként sem biz­tos, hogy megállná a helyét Mircea Diacon, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője azzal a gasztronómiai tudással, melyből ízelítőt nyújtott, amikor azt ecsetelte, miért is nem létezhet székely íz.

Élelmiszer csak savanyú, keserű vagy édes lehet – érvelt, megfeledkezvén arról, hogy csak alapízből még legalább egy-kettőt számon tartanak – a sóst és újabban a csípőst –, mindezek mellett pedig minden nyelven szavak ezreivel írják le az ízeket nemcsak az ínyencek, de az egyszerű fogyasztók is. Abba belegondolni is rossz, mihez kezdene a fogyasztóvédők vezetője, ha például elegáns étterem sommelier-jeként, borpincéreként kifinomult ízlésű vendégeknek kellene italokat ajánlania: az édes-savanyú-keserű hár­mas logikájában leragadt pincérünknek sok borravaló nem ütné a markát…
Sajnos azonban, nem tartunk ott, hogy Dia­con vendéglátó-ipari karrierje miatt kelljen aggódnunk – úgy tűnik ugyanis, az igazgató primitív megnyilvánulásai ellenére is tisztsé­gében marad, továbbra is ő vezeti azt a hatóságot, amelynek feladata a fogyasztók érdekeinek védelme volna, nem pedig nacionalista gerillaakciók levezénylése. Normális országban Diacont kijelentései másnapján lefokozzák, elbocsátják, legalább egy időre elrejtik a nyilvánosság elől – azon egyszerű oknál fogva, hogy lejáratta, közröhej tárgyává tette az állam egyik fontos intézményét. Nálunk azonban az igazgató harmadnapon is ugyanolyan elszántan magyarázza bizonyítványát és forradalmi gasztronómiai elveit – ami viszont már személyén túlmutató kérdéseket vet fel. Azt sugallja ugyanis, hogy felső parancsra vagy legalábbis felső beleegyezéssel üzent hadat a székely termékeknek – ne feledjük, nem ez az első ilyen eset: korábban egy csíkszeredai hagyományos termékvásáron csaptak le a hatóság emberei. Mintha csak a jelképeink ellen indított hadjárat folytatódna újabb síkon, immár a gazdasági világban. És történik mind­ez éppen akkor, amikor a székely termékek nép­szerűsége egyre nő nemcsak a helyi és magyar­országi fogyasztók, de a románok körében is – erről tanúskodott legutóbb a Bukarestben Ozosep címmel immár negye­dik alkalommal megszervezett székelytermék-vásár sikere is.
Mindezek után csak abban bízhatunk, hogy a fogyasztóvédők akciója visszafelé sül el, és – akárcsak jelképeink üldözése esetén – fokozza a közösség összetartását, erősíti a regionális identitástudatot, és hozzájárul a helyi termékek iránti kereslet növekedéséhez. S ha valóban így lesz, valamelyik székely termelő felajánlhatna egy marketinges állást Diaconnak…
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 605
szavazógép
2015-02-24: Közélet - Fekete Réka:

Egy jelentkező a főtanfelügyelői állásra

A tegnap délután zárult jelentkezési határidőig egyetlen háromszéki pályázó iratcsomóját iktatták a megyei tanfelügyelőségen, a főtanfelügyelői tisztségért kiírt márciusi versenyvizsgára egyedül Kiss Imre, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola igazgatója nyújtotta be dossziéját.
 
2015-02-24: Közélet - Iochom István:

Megszűnhet a Siculus Rádió

Damoklesz kardja lebeg a kézdivásárhelyi Siculus Rádió fölött – nyilatkozta tegnap megkeresésünkre Kónya Zita tulajdonos. Az 1992 óta megszakítás nélkül sugárzó kereskedelmi rádiót működtető Pro Imagine Kft. ellen 2013 júniusában indított csődeljárást a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Egyesülete. A tárgyalások a megyei törvényszéken, majd a brassói táblabíróságon zajlottak, és a bírói testület minden esetben a felperesnek adott igazat.