A főügyész szerint a vádhatóság minden korábbi rekordját megdöntötte: a szervezeténél dolgozó 86 ügyész több mint 9000 ügyben nyomozott, és egy év alatt több mint ezer vádlottat küldött bíróság elé, köztük 35 bírót és ügyészt. Kövesi megjegyezte: ha sikerülne behajtani az elítéltektől a korrupciós ügyekben jogerősen elkobzott több mint 300 millió eurót, abból fedezni lehetne a romániai orvosok egyéves fizetését.
A törvénytelenül szerzett vagyonok elkobzását az államfő is sürgette: Johannis elfogadhatatlannak nevezte, hogy a korrupciós ügyekben elrendelt vagyonelkobzások alig tíz százalékát sikerül csak a pénzügyminisztériumnak behajtani. Rámutatott: ahogy nem fakultatív, hogy egy elítéltet börtönbe zárnak-e, ugyanúgy a vagyonelkobzási rendelkezések is kötelező részei a korrupciós bírósági ítéleteknek, hogy a korrupciót ne csak büntessék, hanem a csábítás is megszűnjön.
Johannis úgy értékelte, hogy a korrupcióellenes ügyészség megalakulása és hatékonnyá válása jelentős változást hozott a román társadalomban: eltűnt az emberekből a kis- és nagykorrupcióval szembeni tehetetlenség érzése. Úgy vélte, hogy a hatóság megérdemelten élvezi a polgárok bizalmát, az Európai Bizottság elismerését. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a parlament – ígéretéhez híven – hamarosan egyszerűsíteni fogja a törvényhozás tagjai ellen a korrupcióellenes ügyészség által indítandó bűnvádi eljárásokat.
Az államfő azt mondta, feltétel nélküli szövetségese a hatóságnak a korrupcióellenes harcban, mivel azt a jogállamiság kulcsintézményének tekinti. „Nincs más út a román társadalom számára, mint a korrektség és a törvénytisztelet” – jelentette ki.
A korrupcióellenes hatóság azokban az esetekben illetékes, amelyekben 10 ezer eurónál nagyobb összegű megvesztegetésről vagy 200 ezer eurónál nagyobb kárról van szó, illetve minden olyan esetben, amelyben a gyanúsítottak köztisztviselők.