Orbán Viktor beszéde első felében Európa helyzetével kapcsolatban arról beszélt, hogy a kontinens ma olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre lehetetlen a liberális multikulturalizmus keretében válaszolni. A legfontosabb kérdések közé sorolta a bevándorlás ügyének rendezését, de felvetette azt is, megakadályozható-e, hogy visszatérjen a hidegháború szelleme, és Oroszország ismét ellenséggé váljék? „Nekünk, magyaroknak lehetséges-e kiállni Ukrajna függetlensége, a kárpátaljai magyarok biztonsága, Magyarország energiabiztonsága és gazdasági érdekei mellett egyszerre?” – tette fel kérdéseit.
Szerinte Magyarország vezetőinek ezekre a kérdésekre elkötelezett európai uniós és NATO-tagként kell válaszokat adni úgy, hogy az ország biztos hely maradjon egy bizonytalan világban. Orbán Viktor úgy véli, ideje, hogy megtanuljunk a külföldre egyenrangúként tekinteni, és egyenrangúnak érezni magunkat vele. Jelezte ugyanakkor, hogy a mértéktartás a külügyekben is fontos, „nehogy úgy járjunk, mint Tigris a Micimackóból, aki túlzásba vitte az ugrálást”.
Pozitív gazdasági mérleg
A kabinet gazdaságpolitikájával kapcsolatban a miniszterelnök valódi gazdasági áttörésnek nevezte, hogy a magyar gazdaság évtizedek után tavaly először nem külföldről felvett hitelekből kezdett el növekedni. Úgy látja, többről van szó, mint jó kormányzásról, egy nép vált nagykorúvá pénzügyi értelemben.
A pozitív társadalmi folyamatok között megemlítette, hogy tavaly több gyermek született, mint az elmúlt öt évben bármikor, továbbá azt, hogy nő a házasságkötések, csökken a válások, valamint a terhességmegszakítások száma, és alacsonyabb a halálozás.
A kedvező gazdasági eredményekről szólva kiemelte a bérek értékének növekedését, a rekordokat döntő foglalkoztatást, a devizahitelek forintosítását, a bővülő gazdaságot, az áremelések megfékezését, a nyugdíjak értékének megvédését és a beruházások számának emelkedését.
Tervek, célok
A következő három év célját, küldetését Orbán Viktor úgy jelölte ki – azon túl, hogy a szocialisták ne térjenek vissza –, hogy az a mindennapi, keményen dolgozó emberekről és családjukról szóljon. A cél, hogy mindenki, aki dolgozik, meg tudjon és egyre könnyebben tudjon megélni a munkájából – mondta a kormányfő. Ezért fog nőni a kétgyermekes családok adókedvezménye, az otthonteremtési program, és újabb életpályamodellek indulnak, emelkedik a háziorvosok juttatása, új óvodák épülnek, új szakmunkásképző rendszert alakítanak ki, valamint ingyenes lesz a közétkeztetés a gyermekeknek – sorolta, megjegyezve azt is, hogy ezért próbálnak tető alá hozni egy hosszabb távú béremelési programot a munkaadók és a munkavállalók között.
Megígérte továbbá a bankok elszámoltatásának végigvitelét és a rezsicsökkentés megvédését „a még oly körmönfont brüsszeli szándékoktól, mint amilyenek most éppen az energiaunió tervében vannak elrejtve”.
Nem szabad hátradőlni
A kormányfő beszéde végén értékelte a vasárnapi veszprémi időközi választást, kiemelve: régóta nem fordult velük elő az, mint most, hogy simán veszítettek. Orbán Viktor azt mondta, akár nézhetnék a dolog előnyös oldalát is: ha egy független jelölt győzelmet arathat, az azt jelenti, a választási törvény jó és működik. A kétharmadunk is elesett – folytatta –, „a nyugati elvtársak” is megnyugodhatnak: „jó demokraták vagyunk”. Ezt azzal magyarázta: arrafelé az a jó demokrata, aki veszít, vagy ha nyer, akkor is legyen gyenge. „Ez nem vicc, vagy hogy stílszerű legyek, kész vicc” – fogalmazott.
A Fidesz-elnök azt mondta, híveik nem jelentéktelen része nem állt ki mellettük, minden bizonnyal elégedetlen velük, ezért valószínűleg több egyeztetésre, megegyezésre és több konzultációra lesz szükség a jövőben.
Orbán Viktor szerint egy felfokozott választási év után nem szabad megnyugodni. Legyünk ismét észnél! Ne üljünk a babérjainkon! Tápászkodjunk fel a karosszékeinkből, mielőtt késő lenne! – kérte pártját és annak híveit Orbán Viktor, hozzátéve, hogy csak akkor lesz polgári Magyarország, ha mindenki dolgozik érte, akinek az fontos.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: a polgári demokráciáért csak együtt lehet harcolni, és nem egymás ellen, mert egységben az erő, mert egy a tábor, egy a zászló. Jó reggelt, Magyarország! Jó reggelt, magyarok! – zárta beszédét a szokásostól eltérő fordulattal a pártelnök-miniszterelnök.

Fanyalog az ellenzék
Az MSZP alelnöke, Márton Roland szerint a gyengülő Fidesz elnöke tartott évértékelő beszédet, a Fidesz válságban van, egymillió szavazója otthagyta, legnagyobb támogatója ma már az ellensége, saját képviselői szidják, tanácsadói leleplezik, újságjai, televíziói cserbenhagyják. Az Együtt – A Korszakváltók Pártja szerint szomorú volt látni egy „fá­radt és hazug” miniszterelnököt, amint egy órán át beszélt a semmiről, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a gyűlöletre nem lehet Magyarországot épí­teni, a kirekesztéstől nem fejlődik a gazdaság, az országnak nem újabb ellenség-, hanem jövőkép kell. A Demok­ratikus Koalíció (DK) úgy értékelte, egy „szellemileg és politikai cselekvőképességében megrogyott” miniszterelnököt látott az ország. Az LMP elnökének az a véleménye, hogy Orbán Viktor és kormánya a dolgozói szegénység országává tették Magyarországot, a Jobbik elnöke pedig azt fejtegette, hogy a kormányfő ahelyett, hogy érdemi kormányzásra térne át, csúcsra járatja a politikai háborút.