Az eredmény már nem előhíváshoz, nagyításhoz kötött, a fotók számítógépen tárolhatóak, módosíthatóak, színezhetőek, vághatóak. Egy-egy digitális fénykép messze nem kerül annyi pénzbe, mint a hagyományos, papírhordozón előhívott alkotás – ez is a pillanat megörökítésére sarkall. A fényképezés lehet egyszerű kattogtatás a géppel, a másik véglet a megkomponált, mondanivalót hordozó fotó. Ez utóbbi felé mind többen hajlanak, próbálják ellesni, elsajátítani a tudatos fényképezés titkait. Ennek eredményeképpen egyre több a jól működő, a nemzetközi porondon is sikeres fotóst felsorakoztató klub Háromszéken. Sokasodnak a kiállítások, s azok a fotók, melyek közszemlére tehetőek, a szerzőnek szakmai elégtételt, a nézőnek esztétikai örömet hoznak. Kovászna nem kivétel, évente több kiállítást is szerveznek itt. Nemrég a Kádár László Képtárban harminc fotográfiájával jelentkezett a kézdivásárhelyi Nagy Lajos fotóművész. A nemzetközi sikereket elért fotós alkotásai lenyűgözték a helyi amatőröket, ezért kötetlen beszélgetésre hívták, ahol a fényképezés szakmai és művészeti oldaláról kérdezték. Ekkor faggattuk mi is.
– Hogyan értékeli a kovásznai fotósok munkásságát?
– Elsősorban nem is az elkészült fényképek minősége alapján kívánom megítélni az itteni fényképészeket. Több kovásznai tárlaton voltam jelen, tudom, hogy vannak jó szemű fotósok a városban, mégis inkább a hozzáállásukat emelném ki. Még ha nincs is kiváló felszerelésük, próbálják megragadni, megörökíteni az elmúló idő egy-egy pillanatát, és ezt tudatosan, nem véletlenszerűen teszik. Ez az ő nagy erényük.
– Milyen alapfelszereléssel lehet nekivágni a fotózás világának?
– Hatalmas paletta áll rendelkezésre a fényképezés eszközeit illetően, nem nehéz beszerezni az alapfelszerelést. Aki elhatározza, hogy fotózni akar – még ha amatőr, vagy kezdő szinten is –, úgymond hozzá kell szagolnia az alapvető tudáshoz. Kell tudnia, mit jelent a gép, hogyan működik, egy bizonyos típus mire használható. Ehhez mindenképpen jó, ha kikérjük valakinek a szakmai véleményét. Ha valaki tudatos fotózásra adja a fejét, ajánlott, hogy a „szappantartónál” valamivel jobbacska gépet szerezzen be. Ha nem is kerül tükörreflexes gép, olyan készüléket kell választani, mellyel lehet készíteni jó tájképet, emberről szóló felvételt, ennek bele kell férnie. Legalább háromszáz eurót rá kell szánni a gépre. A piac nagyjából beállt, ebbe az összegbe különféle gyártók gépei is beleférnek.
– Érdemes-e használt felszerelést vásárolni?
– Érdemes, de az zsákbamacska. Lehet, nagyon jót kap el, lehet, hogy gyengébbet. Az a célravezető, ha olyantól veszi, akit ismer, akiben megbízik, és akinek el tudja mondani, elégedett-e vagy éppen nem a géppel.
– Műfaji szempontból honnan induljon a kezdő fotós? Tájfotó, portré, természetfotó vagy egyéb az ajánlott kiindulópont?
– Érdekes a kérdés. Azért, mert az embernek kell hogy legyen egy indíttatása. Vajon merrefelé akar menni a fotózás világában? Mire akar összpontosítani? Legtöbben tájfotózásban kezdenek. De ha valaki az emberek iránt tanúsít nagyobb érdeklődést, esetleg a zsurnalisztikai fotózás irányába – még ha ezt nem is tudatosan teszi, csupán hajlik a történések megörökítése felé –, akkor ezt az irányt kövesse. Elég nehéz megmondani, hol kell kezdeni, ez a beállítottságtól függ.
– A jó fotós „születik”, vagy képzéssel kell  fejlesztenie magát?
– Az emberben meg kell lennie az adottságnak. Ha ez nincs, hiába képezi magát. Az viszont természetes, ha az adottság megvan, sokat kell még tanulni. A technikáról, a fotótörténetről, az esztétikáról, a fényképek komponálásáról. És még nem is beszéltünk a témáról, a formákról…
– Milyen hibákat követnek el leggyakrabban a kezdők?
– Azt hiszem azt, hogy mindent le akarnak fotózni. Nagyon sok kezdő azt nézi, minél több minden legyen rajta egy-egy fotón. Ennek következménye az összevisszaság, azaz a sehol semmi. Ez a legnagyobb hiba, ha nem láttatni, bemutatni akarnak valamit.
– Mennyire „illik” digitálisan javítani egy fotót?
– Ha javításról van szó, a nem oda tartozó elemeket ki lehet venni, lehet kontrasztot, fényt javítani, a hisztogramba, a fényelosztásba is bele lehet nyúlni, hogy jobb legyen a kép. A retusálás szinte mindig szükséges, feltétel nélkül lehet használni, hozzáillik a fotózáshoz, meg kell csinálni.