Egyre több gazda keres új lehetőségeket a tejtermelés mellett. A tejkvóta eltörlése lehetetlen helyzetbe hozza a kisebb termelőket, de a nagyok is megérzik a változást – vélik sokan. Az általános elkeseredés mellett vannak, akik továbbra is hisznek a székely tej jövőjében.
2007-től riogatnak a tejágazatot fenyegető veszélyekkel, főként azzal, hogy a székelyföldi tej nem felel meg az unió minőségi feltételeinek. Ez az aggodalom alaptalan, a tejet azóta is el lehet adni – véli Kasléder József, Málnás polgármestere, aki maga is tejtermelésre szakosodott gazdaságot vezet. Most főként az állami intézmények illetékesei kongatják a vészharangot, mondván:a tejkvóta eltörlésével a tej ára nem lesz több 50–60 baninál. És éppen azok állítják ezt, akiknek a gazdák érdekeit kellene képviselniük. A községvezető nem tud arról, hogy egyetlen tejfeldolgozó is kijelentette volna: nincs szüksége a székelyföldi, háromszéki tejre. Szerinte amíg jó minőségű, megfelelő mennyiségű tejet tudnak felvásárolni helyben, addig nem lehet érdek a tej importja.
Többen tudni vélték, hogy a földvári, úgynevezett „görög” tejgyár (amilyen korábban Erdővidéken is működött) magyar igazgatót alkalmazott, akinek feladata a magyarországi tejimport megszervezése lenne. Kasléder József utánanézett, és kiderült, a hír nem igaz. Valóban új vezetője van a vállalatnak, de ő bukaresti, és nem importszervezéssel foglalkozik.
A gazdák érdekvédőinek, de az agrárhivataloknak is arra kellene törekedniük, hogy megfelelőképpen „tálalják” a székely tejet, ahogyan más helyi termékeket is, kiemelve, hogy milyen értéket képvisel, szinte egyedi egész Európában. Fontos lenne, hogy Bukarestben és Brüsszelben is ezt figyelembe véve ítéljék meg a székely tejet és a tejtermelők támogatását. Jelenleg az intenzív termelést folytató farmokat részesítik előnyben, a sokkal jobb minőségű tejet előállító kisgazdákat pedig számba sem veszik. Ebben a harcban az érdekvédelemnek valós partnerként kellene kezelnie a kistermelőket – véli Kasláder.
Örvendetes módon Málnáson nő a tehénállomány, több fiatal gazda is szarvasmarhát tenyészt. De van még lehetőség, a falu négyszáz hektáros legelője a jelenleginél több állatot is képes eltartani. Zalánban még kedvezőbb a helyzet. Öt év alatt száz szarvasmarhával gyarapodott az állomány, elérte a 300 egyedet. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a faluban két tejbegyűjtő központ is működik, a „görög” és a Covalact. A kettejük közti egészséges versengés csak előnyt hozott a gazdák számára. A tej jó értékesítési lehetősége a gazdaságban is érezteti hatását: a falu lakossága két üzletet is „el tud tartani” – vonta le a következtetést a málnási elöljáró.
Másik jó példaként Nagybacont említette. A falu szarvasmarha-állománya a megyei élvonalban van, minek eredményeképp három étkezde, gumiszerelő és asztalosműhely, más szolgáltatások is működnek a településen. Mert a szarvasmarhatartás pénzt hoz, a gazdák megengedhetik maguknak, hogy különféle szolgáltatásokat igénybe vegyenek. Ezeket a példákat kell követni, nem lehet elfogadni, hogy a falvak népének jó része a szociális segélyt várja minden hónapban – vonta le a következtetést Kasléder József.
