Eltemették Nyemcovot

2015. március 4., szerda, Világfigyelő

Egyházi szertartással eltemették Borisz Nyemcov meggyilkolt orosz ellenzéki politikust, volt miniszterelnök-helyettest a moszkvai trojekurovói temetőben. A politikust hozzátartozóin kívül mintegy hatszáz ember kísérte el utolsó útjára.
 

A temetés előtt ezrek vettek végső búcsút Nyemcovtól a moszkvai Szaharov-központban. A Nobel-békedíjas orosz akadémikusról elnevezett társadalmi szervezet épületében felállított ravatalnál megjelent Arkagyij Dvorko­vics miniszterelnök-helyettes, továbbá a kormány több tagja. Dmitrij Medvegyev kormányfő koszorút küldött, Vlagyimir Putyin orosz államfőt állandó parlamenti megbízottja képviselte a gyászszertartáson. A külföldi személyiségek között feltűnt John Major volt brit miniszterelnök. A ravatalnál többen méltatták Nyemcov politikai és emberi tulajdonságait, közöttük Anatolij Csubajsz, aki Nyemcovnak a néhai Borisz Jelcin kormányában és az ellenzéki mozgalomban is társa volt, valamint John Tefft, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete.
Borisz Nyemcovot, az RPR-Parnasz, valamint az orosz Szolidaritás mozgalom társelnökét, a Jaroszlavli te­rület közgyűlési képviselőjét múlt szombatra virradóra Moszkva központjában több lövéssel ölték meg. Gyilko­sának kiléte egyelőre ismeretlen. Nyemcov halála nagy visszhangot keltett Oroszor­szágban és külföldön egy­aránt. A gyilkosság lehetséges indítékairól – például a hatalom által megrendelt politikai gyilkosság, avagy a hatalommal szembeni provokáció, pénzügyi elszámolási vita, esetleg féltékenység – több feltételezés látott napvilágot. A Kreml hangsúlyozta, hogy nem volt köze a politikus halálához. Több nyugati vezető mindazonáltal felszólította Moszkvát, átlátható vizsgálatot, nyomozást folytasson le Borisz Nyemcov meggyilkolásának ügyében.
Oroszország nem engedte beutazni Nyemcov temetésére Bogdan Borusewiczet, a lengyel szenátus elnökét, sem pedig Sandra Kalnietét, Lett­ország egyik európai parlamenti képviselőjét. Utóbbi Moszkvába ugyan eljutott, de a Seremetyevói repülőtéren közölték vele két óra várakoztatás után, hogy nem teheti be a lábát orosz területre. A lengyel külügyminisztérium diplomáciai jegyzéket nyújtott át a varsói orosz nagykövetségnek, melyben tiltakozik az orosz döntés ellen. Len­gyelországot a gyászszertartáson végül Konrad Pawlik külügyminiszter-helyettes, va­lamint Jan Litynski, az államelnök tanácsadója képviselte. Marcin Wojcie­chowski, a külügyi tárca szóvivője elmondta: a Boruse­wiczre vonatkozó beutazási tilalommal kapcsolatban Orosz­or­szág varsói nagykövete hétfőn szóbeli indoklást nyújtott át. Eszerint Orosz­ország ezt válaszlépésnek szánja a Moszk­va ellen bevezetett európai uniós szankciókra. A lengyel sajtókommentárok ezzel kapcsolatban megjegyzik: most derült ki, hogy létezik egy ilyen, az uniós államokra vonatkozó orosz névjegyzék.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 604
szavazógép
2015-03-04: Belföld - :

Talpeş másként tudja

Ioan Talpeş tábornok a Prima TV Amintiri din viitor című műsorában az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről beszélt. A magas rangú katona többek között olyan meredek megállapításokat is tett, mint például: „az egyik leghamisabb megközelítés az, hogy a Securitate provokálta ki az eseményeket, mert az akkor már nem létezett”.
2015-03-04: Világfigyelő - :

Közvetítsen az EBESZ

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetlenebb szerepvállalását kérik a normandiai négyek – Né­metország, Franciaország, Oroszország és Ukraj­na – a kelet-ukrajnai tűzszünet betartása érdekében – közölte a francia elnöki hivatal.