Például egy osztályban, ahol súlyos magatartási zavarok mutatkoznak, összehívja a szülőket, és a problémamegbeszélő csoportban közösen keresnek megoldást. Így sok értékes tudnivalóval gazdagodnak, amit megoszthatnak más szülővel is, segíthetnek a helyzet javításában. A szülők ugyanakkor egyénileg is megkereshetik az iskolapszichológust, akivel beszélhetnek gyermekük iskolai, családi problémáiról, tanácsot kérhetnek.

Nem órásmester
Hogy mit várnak és mit várhatnak a szülők az is­ko­lapszichológustól, az sok esetben nem esik egybe. Leggyakrabban úgy gondolnak segítő munkájára, ahogyan az órásmesterre: amikor elromlik a ketyegőnk, beadjuk az óráshoz, és reméljük, hogy pár nap múlva megjavítva visszakapjuk. Nem feltétlenül akar­juk tudni, mi baja volt, azt pedig végképp nem szeretnénk, ha az órás azt mondaná, hogy magunknak is részt kell vennünk a javítási folyamatban, ami talán sohasem zárul le teljesen, és a hiba bizony később ismét előjöhet, akár ugyanebben, akár más alakban.
Nem is gyógyszer
Az iskolapszichológus jelenlétét az iskolában a szülők gyakran egyfajta gyógyszerként értelmezik. A csalódások jelentős része ebből a téves elvárásból származik: ha fáj a fejünk, beveszünk egy „gyógyszert”, és hamarosan jobban leszünk. Az iskolapszichológusi munka rendszerint nem hoz gyors, látványos eredményt. A pszichológiai folyamatok lassabban, hosszabb távon érik el céljukat, és néha szinte észrevétlenek a változások.

Együtt dolgozik a szülőkkel
Óvodásokkal, gimnáziumba járó tanulókkal a munka lehetetlen a szülők bevonása, együttműködése nélkül.
A tanácsadói munka fontos és nélkülözhetetlen pillanata a szülőkkel zajló első interjú, amikor a tanulóval, családjával kapcsolatos információk begyűjtésére van lehetősége, melyek segítségével jobban megérti a gyermek nehézségeit. A szerződéskötés alkalma lehetőség az együttműködés kereteinek átbeszélésére, célok kitűzésére, a fő gond megfogalmazására, amin a tanácsadások alkalmával szakembernek-tanulónak-szülőnek dolgoznia kell. Megfogalmazzák, megbeszélik a kölcsönös elvárásokat is, melyeknek kiemelkedő szerepük van a kívánt eredmények elérésében.
A szülővel szemben támasztott elvárások egyike az őszinteség, továbbá, hogy figyelemmel követi gyermeke rendszeres részvételét a tanácsadásokon, annak ellenőrzése, hogy bekapcsolódik a segítő folyamatba. A gyerek ellenállásával is meg kell küzdenie: a felnőttel ellentétben ő nem képes a tanácsadás jövőbeni eredményeit előrevetíteni és ennek érdekében elviselni a beavatkozást. Célszerű a folyamatos kapcsolattartás, a szakemberrel történő rendszeres találkozás.
Szerencsés helyzet, amikor a szülő együtt dolgozik gyermekével a házi feladatok megoldásán. Folyamatosan házi feladatot kapnak azok a gyermekek, akik tanulási nehézségekkel, akadályozottsággal, tanulási zavarral küzdenek (részképességzavar, összetett tanulási zavar, viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok). Ezek elvégzése szülői ellenőrzést, segítségnyújtást igényel.
Amennyiben az iskolapszichológusban a gyerekről összegyűjtött információk a patológia gyanúját is felvetik, klinikai pszichológusi, gyermekpszichiátriai vizsgálatot, szakértői bizottsághoz küldést javasol a szülőnek. Érdemes elgondolkodni, és elfogadva a szakember tanácsát, eleget tenni a javaslatnak. Természetesen, más pszichológusi vélemény meghallgatását is igénybe veheti a szülő.
Mindig szükség van a szülő(k) együttműködésére, hiszen a gyermek még szorosan kötődik a családhoz. Gyakran előfordul, hogy a családnak is tanácsadás javallott. A felmerülő gond ugyanis sokszor a csa­ládban keletkezik, így ott a leghatékonyabb megoldani. A gyermek tünetei gyakran súlyos problémákat (rossz házasság, családi feszültségek) fedhetnek. Hatékony változást érhetünk el a szülő érzelmi áthangolásával, szorongások, félelmek oldásával, modell nyújtásával, a belátás kialakításával vagy a szülők élet­vezetésének, nevelési módszereinek módosításával is.

Fazakas Ildikó
pszichológus

(A fenti gondolatok február 19-én a sepsiszentgyörgyi Ady Endre-iskola V. osztályában tartott szülői értekezleten hangzottak el.)