Kellemetlen lakótársainkKopog a halálóra

2015. március 5., csütörtök, Család

Szakértőként gyakran hívtak meg át- meg átlyuggatott gerendák, küszöbök, ajtókeretek, szobabútorok kétségbeesett gazdái, adnék tanácsot a helyzet orvoslására. Hasonló károsodást mestergerendákon, fából készült kerítéseken, vesszőkosarakon is tapasztaltam. A jelenség – természetesen – régóta ismert. A gond, hogy nemigen lehet ezen a pusztító folyamaton segíteni. De ismerkedjünk meg a kártevőkkel, kártételükkel és a segítségnyújtás nehézségeivel.

Az emberek szúbogárnak ismerik, de tu­lajdonképpen más, az álszúk családjaként (Anobiidae)  számon tartott rovarok a „tettesek”. Rajtuk kívül más rovarcsoport tagjai is károsítanak: szíjácsbogár a falisztbogarak családból (Lyctidae), a cincérek (Cerambicidae) közül a házicincér vagy a fadarazsak (Siricidae) közül az óriás fenyődarázs. Ezekről csak éppen említést teszek, bár néhány érdekes „találkozásom” velük megérdemel egy-két mondatot.
Nos, a leggyakoribb és ezért a legtöbb kárt előidéző bogár a halálórájának is nevezett nagy kopogóbogár (Anobium pertinax). Ez többnyire fenyőfából készült gerendák, vakpadlók, szobabútorok kártevője. A nemző (imágó) 4,5–5 mm hosszúságú, zömök, barna színű, lárvája 2–3 mm-es, fehér, lábatlan, görbült testtartású. A kopogóbogár által rágott járatok lisztté aprított faanyaggal és ürülékkel teltek. Enzimjei révén a fa cellulóz anyagát táplálékként hasznosítja. Nevét a két nem egymásra találásának módjáról kapta. A hím a járat falához ütögeti a fejét – előtorát, amire az percegő hangot ad. A jól hallható hanghoz kapcsolta az ember a halál fenyegető babonáját.
Különösen a tüzelésre szánt farakásokon fedezhető fel a „napozó” házicincér (Hylotrupes bajulus), a falusi házak épületgerendáinak gyakori kártevője.
Érdekes találkozásom volt a nagy fadarázzsal (jobban mondva kártételével), amikor egy ismerősöm frissen hajópadlózott lakásában nagy lyukat fedezett fel, amelyet nem észleltek napokkal előtte. Az óriás fadarázs (Uroceris gigas) a feldolgozatlan fában fejlődött ki, és nem sérült meg a fa feldolgozásakor. Észrevétlen repült a szabadba.
Ami a már megtámadott tárgyak mentesítését illeti: a lakóházakban megvalósíthatatlan gázosítás lehetne eredményes. Mi próbálkoztunk a közlekedőnyílások vegyszeres (kőolajtermékek) elzárásával, beinjektálásával, de nem vezetett látható eredményre. A szakkönyvek (pl. Németh László: Faanyagok és faanyagvédelem az építőiparban, Agroinform Kiadó, Bp., 2003) is inkább a megelőző védelem eredményességéről írnak.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2015-03-05: Család - :

Csöppnyi családkalandok (Pályázati felhívás)

A sepsiszentgyörgyi Hófe­hérke Napközi Otthon egy nevelési projekt részeként meghirdeti a Csöppnyi családkalandok második, megyeközi meseíró és -illusztráló pályázatát Kovászna, Hargita és Maros megye óvodás gyermekei számára, magyar és román nyelven.
2015-03-05: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Kökösbácstelekre jobb idő köszön

Az 1968-as megyésítéskor Kökös községhez csatolták az addig önálló faluvezetéssel rendelkező közeli Kökösbácsteleket. A település lakói Kökös lakosságának egyharmadát teszik ki. Mondanunk sem kell: a lepergett évtizedek alatt Bácstelek minden gondját-baját Kökös önkormányzatának kellett megoldania. Ezek között kettő nagyon fontos volt: védeni a település lakóit, házait a Feketeügy állandó áradásai idején, bekötőutat építeni a faluig, mert a folyó áradásakor se ki, se be nem lehetett járni a település­ről. Azóta is a Feketeügy bal partján haladó védőgáton lehet elérni a falut.