Szijjártó Péter előterjesztésben javasolta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy július elsejével induljon el a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Latin-Amerika áll. A budapesti külgazdasági és külügyminiszter ezt maga jelentette be a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány klubeseményén tegnap Budapesten.
A miniszter sikeresnek nevezte a keleti nyitást, amely szavai szerint megnyitotta az ajtókat a gazdaság szereplői előtt. Hozzátette: ezért döntött úgy, hogy a külgazdaság-orientált külpolitika következő szakaszba lépéséhez javasolja a déli nyitás politikájának elindítását. Szijjártó Péter közlése szerint egy éven belül négy új nagykövetség (Ecuador, Etiópia, Ghána, Angola) és hat kereskedőház (Etiópia, Angola, Chile, Ecuador, Peru, Kenya) nyílik. Az idén kilenc gazdasági vegyes bizottsági ülést tartanak a két térség országaival, és az innen érkező diákok számára 660 ösztöndíjas hely nyílik meg a magyar egyetemeken.
A miniszter a keleti nyitás politikájával kapcsolatban hangsúlyozta: magyar nemzetgazdasági és külgazdasági szempontból mindig is elsődleges fontosságú marad az európai-transzatlanti kapcsolatra fókuszálás, ugyanakkor emellett Magyarország megfelelően szoros kapcsolatokat épített ki a keleti térségekkel is. A keleti nyitást Magyarország nem kitalálta, hanem a „nagyoktól” másolja: tavaly a német export 43 százaléka, az olasz export 46 százaléka, a 112,8 milliárd dollár értékű magyar exportnak pedig 22 százaléka irányult az Európai Unión kívüli országokba – érvelt. Németország kivitelének 22,8 százaléka a keleti térségekbe irányult, a magyarok külkereskedelemében ez az arány 12,4 százalék volt.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb külkereskedelmi adataiból az látszik, hogy egymilliárd dollárral csökkent a kelet felé irányuló kivitel – ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet: a keleti nyitás stratégiája nélkül az ukrajnai válság, a Nokia gyár bezárása és az Oroszországgal szembeni szankciók miatti embargó hatására a visszaesés 1,6 milliárd dollár lett volna. A miniszter sikerként említette azt is, hogy a beruházások mértéke 14 százalékkal nőtt 2014-ben. Az 55 stratégiai megállapodásból tizenegyet a keleti nyitás országaiból érkező vállalatokkal kötöttek, ezen társaságok magyarországi beruházásai elérték a 6,4 milliárd dollárt és az együttműködés óta 4900 új munkahelyet teremtettek. Szijjártó Péter végül azt hangsúlyozta: a magyar külpolitika magyarbarát, célja a nemzetgazdasági érdekek érvényesítése az új világrendben.
