A választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelnék, a jelöltlistát állító pártok hitelekből megelőlegezett költségeit pedig utólag számolnák el. Egyebek mellett ezt írja elő az új pártfinanszírozási törvény tervezete, amelyet tegnap véglegesített a választási reformcsomagot előkészítő parlamenti különbizottság.
A jogszabály megszabná a kampányköltségek felső határát, az állandó választási hatóság pedig csak azoknak a pártoknak a számlákkal igazolt költségeit számolná el, amelyek megszerezték a voksok legalább három százalékát. A kampányra a pártok kölcsönt vehetnek fel, ezt azonban csak közjegyzői hitelesítéssel tehetik meg. A felvett kölcsön összértéke egy önálló politikai alakulat esetében nem haladhatja meg az állami költségvetés bevételeinek 0,025 százalékát, egyetlen hitelező pedig nem adhat félezer minimálbérnél nagyobb összeget egy pártnak. A tervezet továbbá arról is rendelkezik, hogy a választások közötti időszakban a pártok tagdíjakból, rendezvényeik belépődíjából és kiadványaik bevételéből fedezhetik majd működési költségeiket.
Mint ismeretes, a tavalyi elnökválasztási kampány után országos szinten élénk sajtóvita alakult ki arról, hogy a pártfinanszírozás átláthatóbbá tételével kellene visszafogni a politikai korrupciót.
A parlamenti bizottság a helyhatósági választási törvény tervezetét is elfogadta. Ebben azt javasolják, hogy a polgármestereket továbbra is egyetlen fordulóban, relatív többséggel válasszák, a megyei tanácsok elnökei esetében pedig térjenek vissza a tíz évvel korábbi közvetett választáshoz. A javaslat szerint a megyei önkormányzat elnökét a közgyűlés tagjainak egyszerű többsége választaná meg, de csak kétharmados többséggel lehetne leváltani. Mindkét csomagot jövő héten terjesztik a törvényhozás elé.
