Falvakat adhat át Csehország Lengyelországnak

2015. március 7., szombat, Világfigyelő

A cseh–lengyel országhatár kiigazításáról tárgyal Prága és Varsó – írta a Mladá Fronta Dnes cseh napilap. Az újság értesülése szerint Csehország mintegy 368 hektárnyi területtel tartozik Lengyelországnak. A Prága által felajánlott pénzbeli kielégítést Varsó nem fogadta el.
 

„A lengyeleknek területi követelésük van velünk szemben, amit mi elismerünk” – mondta a lapnak Milan Chovanec cseh belügyminiszter. Legutóbb február elején tárgyalt lengyel partnerével, de egy­előre nincs megállapodás. Chovanec szerint a cseh kormány már elkészített egy listát, hogy mely területeket tudná átadni a lengyeleknek. A lista titkos, mert a kormánynak előbb az érintett határ menti cseh településekkel kell megállapodnia. Meg nem erősített értesülések szerint az országhatár megváltoztatása tucatnyi csehországi települést érintene kedvezőtlenül. „Bár az állam tulajdonában lévő területekről van szó, számos telken már évtizedek óta magánszemélyek gazdálkodnak, akiket az államhatár megváltoztatása megkárosítana. A változás számos esetben a településeket is negatívan érintené” – nyilatkozta Miroslav Kocián, Bíla Voda település polgármestere. E települést is érintenék a változások.
A mai cseh–lengyel határprobléma gyökerei a második világháború utáni időkbe nyúlnak vissza. Lengyelország a háború után területi követelésekkel lépett fel Csehszlovákiával szemben, elsősorban a Tesíni, az Árvai és a Szepességi régióban. Szovjet nyomásra Prága és Varsó megállapodott abban, hogy az országhatárt szerződésben rögzítik. Varsó azonban csak azzal a feltétellel írta alá a szerződést, hogy a határvonalat a későbbiekben a lehetőségek szerint „egyszerűsítik és kiegyenesítik”. Az 1958-ban aláírt újabb szerződés alapján a csehszlovák–lengyel határszakasz 80 kilométerrel lett rövidebb. Az új határ kimérése után kiderült, hogy a kiigazítások következtében mintegy 368 hektár lengyel terület maradt Csehszlovákiában. Ezt kellene a cseheknek visszaadniuk, de a felek mindeddig nem tudtak közös nevezőre jutni. Mindkét fél azt állítja: a nyitott kérdés nem okoz gondot a kétoldalú kapcsolatokban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 517
szavazógép
2015-03-07: Világfigyelő - :

Orbán: a magyar politika független

A magyar politika immár képes önállóan, minden gazdasági érdekcsoporttól függetlenül működni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén. A kormányfő a Gazdasági évnyitó című gazdaságpolitikai fórumon kifejtette: meghozták azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarországon minden politikai szereplő, minden politikai párt az államtól érkező forrásokból el tudja végezni a munkáját két választás között és a választásokkor is.
 
2015-03-07: Közélet - :

Emlékezni szabad, tüntetni nem? (Székely szabadság napja)

Helye van a megemlékezésnek, de nincs szükség szélsőségesekre – nagyjából ezt az üzenetet fogalmazta meg tegnap Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a székely szabadság napja kapcsán. Az elöljáró szerint az általa vezetett város nem a szélsőségesek és semmirekellők mennyországa.