Van jövője a német kisebbségnek Romániában, amely a közösség Németországba emigrált részével együtt hídszerepet tölt be a német–román kapcsolatokban – jelentette ki Klaus Johannis államfő abban az interjúban, amelyet a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Romániai Németek Demokrata Fóruma (RNDF) volt elnökeként adott a közszolgálati televízió Akzente című német kisebbségi műsorának.
A csaknem félórás interjú Johannis pályafutásán keresztül mutatta be, hogyan ismétlődött meg országos szinten a „nagyszebeni csoda”, vagyis az, hogy a többségi románság a német közösség képviselőjére bízta a közügyek vezetését. Az államfő felidézte, 1990-ben azért vált a fórum tagjává, mert fontosnak tartotta, hogy a német közösségnek politikai képviselete legyen, de csak a 90-es évek végétől kezdődően vállalt szerepet annak vezetésében. Mint mondta, a kisebbségi érdekképviselet mindössze mandátumokat akart szerezni Nagyszeben városi tanácsában, majd amikor 2000-ben az ő személyében polgármesterjelöltet is indított, számukra is meglepetés volt, hogy a román lakosság rájuk bízta a városvezetést. Johannis már polgármesterként került az RNDF élére, tisztségében 2013-ig meg is maradt.
A szervezet tevékenységét illetően az államfő elmondta: a fórum a német közösség szükségleteire összpontosít: az oktatásra, az anyanyelv ápolására, a népszokások megőrzésére, a közösség idős tagjainak gondozására, az Oroszországba deportáltak ügyére, ugyanakkor fontosnak tartják a közösség gazdasági erejének növelését. Arra a kérdésre, hogyan látja most államfőként a német fórum párttá alakulásának dilemmáját, amely a látványos választási sikerek nyomán merült fel az RNDF-ben, Johannis kijelentette: értéknek tekinti Románia kisebbségi szervezeteit, amelyekről nem kell lemondani. Elmondta: azért ellenezte a fórum pártosodását, mert szerinte az ellehetetlenítené a társadalmi szerepvállalást, az idősgondozást, a gazdasági tevékenységet.
Az államfő szerint Európában nem mindenütt létezik olyan – törvénybe foglalt – pozitív diszkrimináció, mint Romániában, amely parlamenti képviseletet biztosít a kisebbségeknek, illetve lehetővé teszi, hogy szervezeteik részt vehessenek az önkormányzati választásokon. A Romániában maradt németek hídszerepet töltenek be a német–román kapcsolatokban. Emellett a kivándorolt bánsági svábok és erdélyi szászok mellett Németországban egyre nagyobb és elismertebb közösségekbe tömörülnek az ott dolgozó románok is, akik szintén hozzájárulnak a két ország közeledéséhez – magyarázta Johannis.
Arra a kérdésre, hogy államfőként tudja-e segíteni a hazai német közösséget, kifejtette, nem alkalmazhat diszkriminációt mások rovására, de annak is megvan a jelentősége, hogy államelnökként nyíltan a német kisebbség tagjának vallja magát, és szívesen részt vesz a német közösség olyan fontos eseményein, mint a német fórum negyedszázados jubileuma.
