Tóásó Előd egyelőre több ok miatt sem tud hazautazni Magyarországra: vissza szeretné szerezni elkobzott útlevelét, adminisztrációs teendői is vannak, és a vádalkuja egy pontja – amelyről nem beszélhet – szintén hátráltatja hazaérkezését. A Bolíviában folyó, úgynevezett terroristaper magyar állampolgársággal is rendelkező és a közelmúltban elítélt, majd a napokban szabadult vádlottja a Magyar Nemzet online-nak adott interjújában beszélt mindezekről.
Az Mno.hu oldalon vasárnap megjelent interjúban Tóásó elmondta, a La Paz-i San Pedro börtönből szerda este távozhatott, most a felesége házában lakik. (Tóásó 2012 novemberében egy volt jobboldali bolíviai politikus, volt miniszter, Guillermo Fortún lányát, María Elenát vette el a börtönben.) Mint mondta, a már említett okok miatt akár egy hónapba is beletelhet, amíg hazaér. Az interjúban Tóásó elmondta: a bolíviai bíróság elfogadta azokat a bizonyítékokat, amelyeket eddig is hangoztatott, hogy őt egy film előkészítésére hívták Bolíviába. Az ítélete azt mondja ki, hogy honlapot készített Rózsa Flores Eduardónak, hekkerek ellen írt programot, illetve több ember számítógépeinek karbantartását biztosította. „A bíróság szerint ezek a munkák segítették egy esetleges fegyveres felkelés szervezését. (...) Az ügyészség és a kormány megértette, hogy minket becsaptak azok, akik Bolíviába hívtak” – mondta, hozzátéve, emiatt lett az ő és Mario Tadic büntetése is mindössze öt év tíz hónap. Tóásó jelezte: ez a legrövidebb az ebben az ügyben eddig kiszabott büntetések közül; a többiek azért kaptak többet, mert a vád szerint 2006 óta ellenzéki csoportosulásokban és szerveződésekben vettek részt.
Arra a kérdésre, hogy volt-e fegyveres felkelés Bolíviában 2009-ben, azt mondta: a felkelés „legfeljebb csak szervezés alatt volt, de nem valósult meg”. Mint ismert, Tóásó Előd és társai ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas Szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásót és Tadicot, mindkettejüket az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt vizsgálati fogságban tartották. Tóásót és Mario Tadicot ez év február 20-án fegyveres felkelésben való bűnrészességért öt év tíz hónap szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet vádalku és a vádlottak által kért rövidített eljárás során született. Mivel mind Tóásó, mind Tadic csaknem hat éve őrizetben van, büntetésüket már letöltötték.
A budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vasárnap közleményben tudatta, hogy megelégedéssel értesültek Tóásó Előd szabadlábra helyezéséről, és a Baptista Szeretetszolgálattal dolgoznak azon, hogy Tóásó Előd és családtagjai a lehető legrövidebb időn belül Magyarországra utazhassanak. „Garantálom, hogy Buenos Aires-i nagykövetségünk – amennyiben magyar útlevele nem állna a rendelkezésére – Tóásó Előd számára azonnal kiállít egy hazatérésre alkalmas úti okmányt. Bolíviai állampolgárságú családtagjai számára diplomáciai csatornákon keresztül fogunk Magyarország területére történő beutazást lehetővé tévő vízumot biztosítani” – idézte Szijjártó Péter minisztert a KKM közleménye.
