A székely szabadságért

2015. március 9., hétfő, Máról holnapra
Farkas Réka

Lehet azon vitatkozni, hogy helyes volt-e a Székely Nemzeti Tanács meghátrálása, a marosvásárhelyi székely szabadság napjának lefújása, ám ma már fölösleges.

Két évvel ezelőtt, a kezdetekkor nem volt tiltás, emelkedett, szép megemlékezés zajlott a Postaréten és lélekmelengető, hittel, jókedvvel teli felvonulás a városközpontba. Re­ményt, erőt adott a marosvásárhelyi magyaroknak, de azoknak is, kik busszal, autóval érkeztek. Nem a románság ellen irányult, nem voltak ellenséges megnyilvánulások, de elszántságot mutatott, úgy tűnt, újabb jelentős lépés az autonómia felé vezető úton. Talán éppen ezért nem akart ismétlést Marosvá­sárhely román vezetősége (külön misét érdemelne, miért, kinek köszönhető, hogy 15 éve román polgármestere van az egykori székely fővárosnak!), és tavaly már nem engedélyezte a felvonulást. Ennek dacára ismét hatalmas tömeg sereglett össze, ezúttal a járdán vonulva haladt a kormányhivatal felé. A polgári séta – miként a szervezők nevezték – más volt, mint az egy évvel korábbi vonulás: feszült, ideges, forrófejű megnyilvánulásoktól, incidensektől sem mentes, melyek aztán ellepték a román sajtót, torz képet mutatva az egész megmozdulásról.
Tavaly év elején a román hatalom azt hitte, egy tiltás elegendő, nem vonul többé utcára a nép. Nem így történt, és minden bi­zonnyal idén alaposabban felkészültek az esetleges dacolásra. Érthető hát, ha csapdától, provokációtól tartva a szervezők nem merték kockáztatni, hogy 25 év után esetleg megismétlődjék a marosvásárhelyi véres március. Maradt hát az egyetlen lehetőség: ország-világ figyelmét felhívni arra, hogy a román hatalom már gyülekezni, utcára vonulni, hangunkat hallatni sem enged, semmibe veszi alapvető jogainkat.
Az 1848–49-es szabadságharc elbukása után azok a székely hazafiak, kikre március 10-én emlékezünk, éppen az idegen elnyomásba, az osztrák uralomba nem akartak beletörődni, a forradalom lángját élesztgették a székely, a magyar szabadságért. Árulás áldozatai lettek, de vértanúhaláluk nem volt hiábavaló, nekik is köszönhető, hogy az osztrák abszolutista uralom végül a kiegyezéssel lemondott a magyarság Osztrák Birodalomba való beolvasztásáról. Legméltóbban úgy emlékezhetünk most rájuk, ha mi sem engedjük, hogy jogainkat lábbal tiporják, szabadságunkat megnyirbálják. Ha Marosvásárhelyen nem tehetjük, kivonulunk Sepsiszentgyörgyön, Székelyföld számos más településén, és egyértelműen megmutatjuk, sokan vagyunk, erősek vagyunk, és nem engedünk a ’48-ból.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1003
szavazógép
2015-03-09: Közélet - Farcádi Botond:

Megrongálták a SIC-táblát

Ismeretlenek kék festékkel öntötték le tegnapra virradó éjszaka a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban, a kormányhivatal épületével szemben található SIC-táblát. Az esetet Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke is szóvá tette Facebook-oldalán, továbbá a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is megfogalmazta álláspontját.
2015-03-09: Közélet - Farcádi Botond:

Barót is megmozdul (A székely szabadság napja)

Baróton is szerveznek megemlékezést március 10-én, a székely szabadság napján. A Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács a hét végén közleményben tudatta: kedd délután 5 órakor a baróti református templom előtti téren zajlik majd a megemlékezés.