Az egykori Aranyosszékhez tartozó székely településen több százan vonultak fel a helyszínre érkezett hagyományőrző huszárok mögött az emlékműig. A rendezvényen felszólaló Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette: az erdélyi magyaroknak más eszközökkel ugyan, de ma is szabadságharcot kell vívniuk. „Vannak, akik 25 évvel a kommunista diktatúra megbukása után is megpróbálják megtiltani, hogy utcára menjünk és ünnepeljünk. És vannak, akik meg akarnak fosztani az anyanyelvhasználattól, iskoláinktól, kultúránktól, nemzeti identitásunk alapjaitól” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor a szabadság-egyenlőség-testvériség jelszavát idézve kijelentette, az erdélyi magyarság nem akarja senkitől elvenni azt a szabadságot, amelyet a maga számára követel. Hozzátette, a magyarok egyenlőek akarnak lenni másokkal, és nem kevésbé egyenlőek. „A testvériség arra kötelez, hogy mások érzékenységére, történelmére is tekintettel legyünk. De elvárjuk, hogy a velünk együtt élők is legyenek tekintettel a mi történelmünkre. Ez a mi nagy szabadságharcunk most, a 21. században” – jelentette ki.
Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke beszédében felidézte, hogy 1848-ban a tizenkét huszárezred közül csak négy állomásozott Magyarországon, 1849-re azonban a huszárok többsége hazatért, és tíz ezred harcolt a szabadságharc oldalán. „A hazatérő huszárok hazaszeretetével azonos a bágyoni és aranyosszéki huszárok állásfoglalása” – jelentette ki Csallóközi Zoltán. Amint felidézte, az Aranyosszéken megalakított 1500 fős nemzetőrségnek fontos szerepe volt abban, hogy sikerült megállítani azokat a román betöréseket, amelyek Nagyenyed és Abrudbánya magyar lakosságának  pusztulását okozták.
A Bágyonban állomásozó, Szent­györ­gyi József által vezetett huszárszázad katonáinak neveit Miholcsa József hagyományőrző huszár alezredes sorolta fel. A felavatott emlékmű – egy kopjafa, melynek csúcsa lófejben végződik, és amelyhez stilizált lovas tapad – Suba László alkotása.