Vlagyimir Putyin orosz elnök egy televíziós interjúban nyíltan beszélt arról, hogyan adott parancsot egy éve a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítására. Az interjú előzetesét vasárnap este sugározta a Rosszija 1-es állami tévécsatorna, mint közölték, „hamarosan” bemutatják a Krím – A hazatérés című interjút.
Tavaly február 22-én – miután a Kijevben több hónapon át tartó nyugatbarát tüntetések véres összecsapásokba torkolltak – az ukrán parlament eltávolította posztjáról a fővárosból elszökött Viktor Janukovics oroszbarát elnököt, és Kijevben hatalomváltás zajlott le.
„A Kremlbe rendeltem titkosszolgálataink és a védelmi minisztérium vezetőit, és azt a feladatot adtam nekik, hogy mentsék meg az ukrán elnök életét, különben egyszerűen elpusztították volna” – meséli Vlagyimir Putyin az előzetesen közzétett interjúrészletben. „Ez 22-ről 23-ra virradóra történt, reggel 7 órára végeztünk. Távozóban minden kollégának azt mondtam: kénytelenek leszünk hozzálátni a Krím Oroszországhoz való visszacsatolásához” – folytatja az irodájában meginterjúvolt elnök, akinek szavait harci helikopterek és páncélosok bevetését mutató képsorokkal vágták össze.
Négy nappal később egy azonosító jelzéseket nem viselő, állig felfegyverzett kommandó szállta meg Krím regionális parlamentjét, a rendkívüli ülésre összehívott képviselők pedig megszavazták, hogy népszavazáson döntsenek az orosz Fekete-tengeri flotta támaszpontjának is helyet adó félsziget hovatartozásáról. Másnap, február 28-án Ukrajna már orosz „invázióról” beszélt, és arról, hogy kétezer orosz fegyveres érkezett a Krímbe, akik ellenőrzésük alá vonják a félsziget stratégiai létesítményeit.
Alig három héttel később, március 18-án Oroszország hivatalosan is elcsatolta a félszigetet, bár ezt Kijev és a nyugati hatalmak nem ismerték el. Az addigra már Oroszországban lévő Janukovics elnök kimenekítésének körülményeiről Putyin nem beszél az interjú előzetesében. Csak annyi hangzik el homályosan: „Nagy kaliberű géppuskákat állítottunk oda, hogy ne kelljen sokat vitatkozni. Felkészültünk arra, hogy kivigyük őt Donyeckből, szárazföldön, a tengeren és a levegőben.”
Donyeck városa azóta a Moszkva által támogatott szakadár erők ellenőrzése alá került az ukrán fegyveres erőkkel tíz hónapon át folytatott, több mint hatezer halálos áldozatot követelő kelet-ukrajnai harcok eredményeképpen. Oroszország mindvégig tagadta, hogy része lenne a konfliktusban, amelyért a felelősséget Kijevre és a nyugati hatalmakra hárította.
