Forradalomra márpedig szükség van, a Himnusz, a Szózat szellemének, szellemiségének forradalmára, a hétköznapjainkat, magatartásunkat, életvitelünket megújító, a hont visszafoglaló és benépesítő forradalomra. Nem vértanúkra van most szükség, hanem arra, hogy ki-ki a legjobb tudásával, de összefogva reformáljuk meg ezt az erdélyi létet, másként már az autonómia sem lesz megoldás számunkra – hangoztatta Benedek Erika, az EMNP megyei elnöke tegnap, a székely szabadság napján Barót főterén.
A Székely Hadosztály hős katonáinak emléktáblája alatt a felszólalók mindenike elítélte beszédében a román hatalom magyarság elleni intézkedéseit. A szónokok emlékeztettek a jogfosztásra, jelképeink, szimbólumaink üldözésére, anyanyelvhasználatunk korlátozására, kifejezvén egyben a székely nép autonómiaigényét is. Hangsúlyozták, bár sokan még most is asztal alá söpörnék, de magyarkérdés igenis létezik Romániában. Krizbai Imre református lelkipásztor németül és magyarul is üzent Klaus Johannisnak tiltakozva az államelnök nemrég Németországban tett kijelentései miatt.
Ifj. Kozma Albert bölöni unitárius lelkész beszédében a felebarátunk iránti tiszteletet és szeretet emelte ki, elmondva, hogy a marakodás helyett mekkora szüksége volna a nemzetnek arra, hogy egyesüljön és a közös cél érdekében összefogjon. Emlékeztette a jelenlévőket, valamikor e nép történelme nem ilyen helytállásról, nem ilyen viszonyulásról és lelkiségről szólt, mint amilyen most uralkodik. Olyan nép volt ez, amely mindig talpra állt, akárhányszor elvérzett, és mindig kinevelte a bátor hazafiakat, akik karddal és tollal harcoltak azért, hogy a hazát idegen kézre ne juttassák, hogy gyerekeink ne legyenek idegen hatalom szolgái.
Szabó Miklós a Bardoc-Miklósvárszék Székely Tanácsa részéről tartott történelmi ismertetőt a Makk-féle összeesküvésről, amelynek tizenegy tagja bibarcfalvi volt. Tiltakozott, hogy Marosvásárhelyen megtiltják egy őshonos népnek, hogy szabad véleményt nyilvánítson. Az, hogy 25 év után ide jutottunk, többek között az RMDSZ-nek, a kisebbségi kérdést érintő kis lépések politikájának is köszönhető – jelentette ki, elítélve ugyanakkor Kelemen Hunor szövetségi elnök hozzáállását a marosvásárhelyi fejleményekhez. Továbbá arra kért mindenkit, ne mondjunk le Székelyföld területi autonómiájának igényéről, a szabad önrendelkezés követeléséről.
Bartha Imre a Történelmi Vitézi Rend nevében szólalt fel, mondván, az erdélyi magyarság nem fegyverrel, nem erőszakkal akarja érvényesíteni jogait, hanem civilizált, békés eszközökkel. Figyelmeztette az erdélyi politikusokat, az autonómia ügye, kérdése továbbra is kampánycsörte, amit mély csend követ, a nép pedig kiábrándult és egyre fogy a jogainkért kiállók tábora, pedig hallatni kellene hangunkat, mert ma Marosvásárhely, holnap Sepsiszentgyörgy következhet.
Albert Egon
