Április elsejétől az Európai Unió területén felszámolják a tejkvótarendszert, amelyet 31 éve, 1984-ben vezettek be a tagállamokban, s amely eddig a termelt, illetve importált tej mennyiségét szabályozta. A szakemberek szerint áprilistól megváltoznak a játékszabályok: a piacot eláraszthatja az olcsó nyugati tej, ami lehetetlen helyzetbe hozhatja a romániai kis- és közepes gazdaságokat. Nézzük, hogyan alakult a tejpiac az elmúlt több mint fél évszázadban.
Túl jól sikerült a termelés ösztönzése
A második világháborút követően Európának az élelem hiányával kellett szembenéznie. Az ötvenes években Nyugat-Európában a mezőgazdasági termelés – ellentétben a gazdaság más ágazataival – nem indult fejlődésnek. A paraszti gazdaságok nem voltak képesek a fogyasztást fedező mértékben élelmiszert előállítani, jövedelmük messze elmaradt az ipari átlagtól, fennállt a gazdaságok tömeges tönkremenetelének veszélye. A stratégiailag elfogadhatatlan élelmiszerimport-függőség megszüntetése, az egységes piac kiterjesztése, a parasztgazdaságok helyzetének javítása érdekében az Európai Gazdasági Közösség (EGK) alapítói sajátos intézkedéseket vezettek be. A római szerződés – mely 1957. március 25-én létrehozta az EGK-t – a közös agrárpolitika (KAP) alapelveit a 39. cikkelyében rögzíti.
A KAP megvalósítása érdekében a hatvanas évek elején a fő mezőgazdasági termékekre egységes piaci szabályozást alakítottak ki, közösségi eszközökkel befolyásolták a termelést, illetve az értékesítést. A termékek árát intézményesen határozták meg, piaci zavarok esetén ezek képezték az intervenciós felvásárlások alapját.
A világpiaci szintet meghaladó árak növelték a termelők jövedelmét, lehetőséget biztosítottak a termelés bővítésére, az európai farmstruktúra fenntartására. A hetvenes évek elejéig az EGK mezőgazdasága teljesen önellátóvá vált, exportőrként egyre jelentősebb lett súlya a világkereskedelemben.
A nyolcvanas évek elején jelentkeztek a KAP első gondjai. A termelés bővítését ösztönző szabályozás termékfelesleg megjelenéséhez vezetett. Egyre több közösségi forrást igényelt a beavatkozás, az export támogatása. A KAP finanszírozása az EGK költségvetésének legnagyobb tételévé duzzadt. A nyolcvanas években került sor a KAP első jelentősebb javítására: az intézményes árakat befagyasztották és korlátozták az előállítható termékek mennyiségét – megjelent a kvótarendszer, ami többek között az eladható, importálható tej mennyiségét szabta meg országonként.
Televízió támogatásból
A kvóta miatti termeléskorlátozás ellensúlyozására európai és országos támogatásokat szabtak meg a gazdáknak, amelynek örvendtek a hazai tejtermelők is, az uniós csatlakozás áldását látták az intézkedésben. Ennek ellenére évek óta hallható: a támogatás, a kvótarendszer véges, előbb-utóbb a szabadpiac törvényei kerekednek fölül a tejágazatban is. Az intő szót kevesen hallgatták meg, a támogatásokat többen nem a farmok, az állatállomány minőségi és mennyiségi fejlesztésére fordították. Gyakori, hogy a szubvenció televízió, hűtőszekrény, terepjáró formájában öltött alakot. Aki viszont rendeltetésének megfelelően használta a támogatásként kapott pénzt, annak van esélye április elseje után is fennmaradni a tejpiacon.
Összeomlás előtt a hazai tejpiac?
Csődöt jelent a hazai kistermelőknek a kvótarendszer megszüntetése, mert elárasztja a romániai piacot a francia, német, holland tej – állítja az Agrostar mezőgazdasági szövetség főtitkára, Horaţiu Raicu. A nyugati gazdák eddig a tejkvóta fölött termelt mennyiséget többnyire az állattenyésztésben használták fel, most ezt a fölösleget a szabadpiacon olcsón eladhatják. Több éve lehet tudni, hogy bekövetkezik a tejpiac liberalizálása, de senki nem vette komolyan – állapította meg Raicu.
Az Ernst & Young társaság friss felmérése arra mutat rá, hogy a tejkvótarendszer eltörlésével Romániában a tejtermelés 3,6 százalékkal növekedhet, a tejárak azonban 2,2 százalékkal csökkenhetnek. Ez együtt jár azzal a veszéllyel, hogy a romániai kisebb farmok nem bírják a versenyt és csődbe mennek. Románia egyetlen esélye az lenne, ha a nagy tejtermelő országok – Németország, Franciaország, Hollandia – az unión kívül értékesítenék a tejfölösleget. Lehet tippelni: megteszik ezt a romániai tejtermelő gazdák érdekében?
