A petícióra a hivatalokkal és civil szervezetekkel való kapcsolattartással megbízott Andrei Muraru válaszolt. Az elnöki tanácsadó az alkotmány több cikkelyét idézi. Ezek egyike szerint „az államfő az ország függetlenségének, egységének és területi épségének a biztosítója”, a másik szerint „Ro­mánia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”, a harmadik idézet pedig arra emlékeztet, hogy „Románia oszthatatlan közös hazája valamennyi állampolgárának, fajra, nemzetiségre, etnikai eredetre, nyelvre, vallásra, nemre, véleményre, politikai hovatartozásra, vagyonra vagy társadalmi eredetre való tekintet nélkül”.
A levélből nem derül ki, hogy az idézett alkotmányos cikkelyek miként függenek össze az autonómiapetícióval. Fancsali Er­nő úgy véli: az elnöki tanácsadó – ha egyáltalán végigolvasta a petíciót – nem érti az autonómia és függetlenség fogalma közti, illetve az etnikai és gazdasági autonómia közti különbségeket. „Ez a válasz egyenlő a nullával. (...) 15 000 állampolgár kérését nem lehet egy semmitmondó levéllel lesöpörni az asztalról” – közölte.
Az Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiáját szorgalmazó petícióhoz az interneten gyűjtötték az aláírásokat. Fancsali Ernő korábban elmondta: megközelítőleg ugyanannyi román csatlakozott hozzá, mint amennyi magyar.
A román kormánynak és parlamentnek címzett, Klaus Johannis figyelmébe ajánlott dokumentum többek között Erdély önállóságának, az erdélyi népek és felekezetek jó egyetértésének a történelmi hagyományaira hivatkozik, önrendelkezést és kolozsvári regionális kormányzást kér a történelmi Erdély, valamint a Bánság, a Partium és Máramaros részére. Utal arra, hogy Erdély sokkal fejlettebb az ország más régiói­nál, a bukaresti kormányok azonban gyarmatként kezelik. A petíció szerint „nekik nagyobb szükségük van ránk, mint nekünk rájuk. Régiónk képes lenne az önfenntartásra. (...) Ami a másé, az nem kell, de ami a miénk, azt nem adjuk!”