Petro Porosenko ukrán államfő meghívására Klaus Johannis, Románia elnöke Kijevbe látogatott tegnap. A házigazda szimbolikus jelentőségűnek nevezte a találkozót. Johannis felajánlotta, szívesen megosztják az EU- és a NATO-csatlakozás során szerzett tapasztalataikat.
A találkozó utáni sajtóértekezleten Porosenko közölte, közös infrastruktúra-fejlesztési és energetikai tervekről beszéltek, de kényes kérdéseket is érintettek, mint például a Duna–Fekete Tenger-csatorna ügyét. Nyitottak a békés rendezésre – tette hozzá. Ugyanakkor köszönetet mondott Romániának, amely elsőként hagyta jóvá Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződést. Az ukrán elnök köszönetet mondott azért is, hogy Románia támogatja országa egységét és szuverenitását, elítéli a Krím-félsziget Oroszországhoz való csatolását. A Fekete-tenger térségének biztonságáról és a Moldovai köztársaság helyzetéről is tárgyaltak. Megegyeztek abban, mindent megtesznek, hogy Transznisztria megmaradjon Moldova határai között. A találkozón a határátkelés könnyítéséről, a vízumkényszer eltörléséről is szó volt.
A maga rendjén Johannis közölte, felajánlotta segítségét a demokrácia és jogállamiság megerősítésében. A kétoldalú kapcsolatokat stabilnak minősítette, melyek fejlesztésére törekednek. Kifejtette, a minszki megállapodást végre kell hajtani, az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat fenn kell tartani. Johannis kitért a nemzeti kisebbségek helyzetére is. Elmondta, jobban oda kell figyelni a Romániában élő ukrán és az Ukrajnában élő román közösségre, hisz azok összekötő kapcsot jelentenek a két ország között.
Román–magyar szóváltás
A Külgazdasági és külügyminisztérium tegnap reagált Victor Ponta Magyarországgal kapcsolatos állításaira. A román miniszterelnök a külföldi sajtó képviselőinek tartott tájékoztatón azt mondta: nem akar egy szomszédról beszélni, de úgy véli, hogy Magyarország álláspontja Oroszországgal kapcsolatban nem csak Romániát aggasztja, európai szinten is meg kellene vitatni. A külügyi tárca reagálásában az áll: Magyarország mindig is tartotta magát a közös európai állásponthoz az Oroszországgal szembeni szankciók ügyében, pedig azok jelentős negatív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra. Románia tavaly az Eurostat adatai szerint 5 százalékkal tudta növelni exportját Oroszország irányába a szankciók és az embargó ellenére. Ennyit az együttműködés szorosságáról – jegyzik meg.