Sötét erők csapdájában

2015. március 20., péntek, Máról holnapra
Farkas Réka

Keserves, sokkoló ébresztő volt 1990 márciusa az erdélyi magyarság számára, véres, szo­morú, két és fél évtized múltán is sorshatározó esemény a Marosvásárhelyen élőknek. Alig három hónappal a reményt adó decemberi fordulat után villámcsapásként rombolta le a békés együttélés, közös jövőteremtés illúzióját, szembefordította egymással azokat, akik 1989 végén még közösen szegültek szembe a diktatúrával, együtt ünnepelték Ceauşescu bukását.

Csakhogy ama átkos rendszer haszonélvezői nem engedték könnyen hatalmukat. Rövid időre hátráltak egy lépést, és igen gyorsan alapozni kezdték eljövendő gazdasági, politikai uralmukat. Szervezkedtek, félrevezettek, manipuláltak, s jó ürügy volt mindehhez a magyarság egyre céltudatosabb jogkövetelése. Nem volt nehéz dolguk, hisz eredményes volt a diktatúra agymosása, az évtizedekig tudat mélyére plántált gyűlöletet néhány nap közös élménye el nem moshatta. A hatalmát, pozícióját féltő elit könnyen harcba tudta vinni a megtévesztett, félrevezetett román parasztokat március 19-én, és minden eszköze megvolt, hogy ne akadályozza meg a másnapi véres összecsapásokat.
Huszonöt év múltán sok tény ismert, de még mindig rengeteg a talány. A nacionálkommunista diktatúrából hátramaradt sötét erőknek nem sikerült elérniük a teljes visszarendeződést, ám megvetették lábukat, és megalapozták a hatalomba való visszaszivárgásukat. Csak mostanság kezdjük igazán látni, mekkora kárt okoztak Romá­niának, ők építették ki, mozgatták azt a mindent behálózó korrupciót, amely tönkretette, nem engedte fejlődni az országot, nevelték ki utódaikban annak éltetőit. Ők gondoskodtak a „magyar veszély” életben tartásáról, ügyeltek arra, hogy jogaink köre csak mértékkel bővülhessen, és jól kiépített rendszerük tesz ma is róla, hogy tiltásokkal, bírságokkal kordában tartsa követeléseinket, hogy ne hagyja kihunyni egy percig sem a román félelmek szülte gyűlöletet. Gondoskodtak, gondoskodnak arról, hogy a román társadalom számára ma se legyen fontos ama fekete napok igaz történetének, hátterének megismerése.
Sokan hiszik, remélik, hogy a nemrég beindult korrupcióellenes hadjárattal végre megtisztulhat a romániai gazdasági, politikai és közélet, sikerül elsöpörni mindazokat, akik ebbe a helyzetbe sodorták az országot. Csakhogy ehhez a rendszerváltás kezdeteitől, az alapoktól kellene meg- és kivizsgálni a történések mozgatóit. Nemcsak a mai tolvajokat és nemcsak a bányászjárások felelőseit kell számon kérni, de a főpróba, a marosvásárhelyi fekete március hátterében állókat is. Teljes igazság nélkül ugyanis elképzelhetetlen a teljes megtisztulás, egy tisztességes, demokratikus társadalom kialakítása. Ez nemcsak magyar, de román érdek is.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1263
szavazógép
2015-03-20: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Kezdődik a városszépítés

Ahogy az idő engedi, elkezdődnek a munkálatok Sepsiszentgyörgy városában – ígéri Antal Árpád polgármester. A faágak nyesése és az új csemeték kiültetése már folyamatban, a zöldövezetek rendezése szintén. A decemberben félbemaradt Gólya és Váradi József utca aszfaltozására a lehető leghamarabb sor kerül.
2015-03-20: Közélet - Bokor Gábor:

Szigorúan betartották a pályázati szabályzatot (Avram Iancu-szobor Kovásznán)

Különös helyzettel szembesültek Kovászna helyi tanácsának tagjai. Nicolae Enea városatya a legutóbbi összejövetelen azt kérte, bírálják felül a kulturális pályázatokról döntő bizottság határozatát, változtassanak az egyik igénylés támogatási keretén. A városatyák viszont úgy vélték: ha áthágják a bizottság döntését akár egy pályázat esetében is, precedenst teremtenek, a következőkben minden egyes kérelmet a tanácsnak kellene elbírálnia. Ezért nem módosították az elbírálótestület határozatát, és a kulturális pályázatok támogatását a bizottsági döntés szerint szavazták meg.