Baróton a római katolikus templom melletti térre néhány száz ember gyűlt össze szombat délben. A Baróti Szabó Dávid Középiskola, a Gaál Mózes Általános Iskola, az Erdővidék néptáncegyüttes, a Rozmaring, Zathureczky és Gyöngyharmat egyesített kórus, Nagy Kopeczky Kálmán színművész, a mazsorettek és a fúvósok által összeállított kulturális műsort követően Barót polgármestere mondott beszédet.
Nagy István nézete szerint 1848. március 15-ét egyaránt lehet a fiatalság és a nemzeti öntudatra ébredés vagy akár a modern Magyarország születésnapjaként számon tartani. Keserű Sándor történelemtanár az 1848-as események máig ható jelentőségéről szólt, majd a székelység által vállalt önfeláldozást emelte ki.
A véczeri emlékműnél még kevesebben tartották fontosnak megjelenni, csatlakoztak viszont az ünnepségen hagyományosan résztvevő ürmösiek. Krizbai Imre baróti református lelkész Ezsaiás könyvéből és Máté evangéliumából vett igéket magyarázva kifejtette: a nemzetnek olyan hazafiakra van szüksége, akik tiszták, akik megőrizték tisztességüket, s akikkel ellensúlyozni lehet a hazugokat, a szándékosan félrevezetőket. A Székely Nemzeti Tanács Bardoc—Miklósvárszéki elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy nekünk, a mai nemzedéknek nemcsak fejet kell hajtanunk a szabadságharc hősei emléke előtt, hanem kötelességünk addig harcolni, amíg az akkor megfogalmazott célkitűzéseket megvalósítjuk, amíg az önrendelkezést megteremtjük. A baróti RMDSZ elnöke, Szőcs Mihály azt emelte ki, hogy 1848-ban a közös cél érdekében minden társadalmi réteg össze tudott fogni, s kész volt együtt cselekedni a nemzeti haladás és egy szabad világ megteremtéséért.
A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke, ifj. Hoffmann István Petőfi Sándor Nemzeti dalából vett idézettel indított beszédében kifejtette, hogy a szabadságért, jobb világért és nemzeti haladásért való harc sosem ért véget, ma is küzdeni kell érte, meg kell teremtenünk annak feltételeit, hogy a fiatalság ne kívánkozzék el szülőföldjéről, s itthon teremthessen jövőt. A történelmi Vitézi Rendet képviselő Kádár Edit kijelentette: a történelem folyamán a székelységet rengeteg megpróbáltatás érte, mégsem sikerült senkinek elüldöznie, megmaradt e földön. Az SZNT állandó bizottságának tagja, Benkő Emőke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évszázadok alatt a székely nemzet számára a legfőbb kincset az önrendelkezési jog léte jelentette, így a mai nemzedéknek kötelessége a márciusi fiatalokhoz hasonlóan cselekednie és harcolnia. A megyei tanács nevében felszólaló Nagy József szerint nem szabad megfeledkeznünk az erdővidéki hősökről, és követnünk kell példájukat, nekünk is össze kell fognunk a közös cél, az önrendelkezés megvalósítása érdekében.
Az ürmösi küldöttség néhány tagja füttyel és huhogással fejezte ki nemtetszését, hogy polgármesterük időközben a Magyar Polgári Párthoz csatlakozott, s most annak nevében tette le a kegyelet virágait. A baróti Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács zászlókat lobogtató tagjai bátorításul megtapsolták az elöljárót.
