Egy perc csenddel emlékeztek meg az Európai Unió állam-, illetve kormányfői tegnap délután kezdődött brüsszeli csúcstalálkozójukon a szerdai tunéziai terrortámadás áldozatairól. A tuniszi Bardo Múzeum elleni támadásban huszonhárman haltak meg, többségük külföldi, európai turista volt. A csúcstalálkozó kiemelt témája az energiaunió megteremtése, de napirenden szerepel az unió keleti szomszédságának helyzete, azon belül is a Keleti Partnerségben részt vevő országokkal tartandó májusi rigai csúcstalálkozó, az ukrán válság és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kérdése is.
Az energiaunióval kapcsolatban a tagállamok vezetői elé kerülő zárónyilatkozat-tervezet tagállami diplomaták szerint kiegyensúlyozott és általánosságban a különféle érdekeket követő és nézeteket valló tagállamok számára is elfogadható. Vita akörül lehet, hogy a kétoldalú, a tagállamok és unión kívüli országok közötti energiavásárlási szerződések terén milyen fokú transzparencia jöjjön létre.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó előtt rámutatott, hogy az energiaunió teljes kialakítása nem képzelhető el egy csapásra, ezért most még csak az ellátásbiztonság kérdéseire összpontosítanak. Vita lehet akörül is, hogy már most, a márciusi csúcs döntsön-e az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt bevezetett gazdasági szankciók meghosszabbításáról. A zárónyilatkozat-tervezetben erről egyelőre csak annyi szerepel, hogy „emlékeztetőül: szankciók”, vagyis semmi sincs eldöntve.
Az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó portál szerint két forgatókönyv lehetséges. Vagy már a héten bejelentik, hogy a nyáron lejáró gazdasági szankciókat az év végéig meghosszabbítják, és röviddel ezután meg is születik az erről rendelkező jogszabály, vagy bejelentik ennek szándékát, a döntést pedig a júniusi csúcsra halasztják. Azt több forrás is egybehangzóan megerősítette, hogy az Európai Unió formálisan is összeköti a szankciók jövőjét a minszki megállapodás megvalósításával. Ezért is az év végéig hosszabbítanák meg a szankciókat, miután a minszki egyezség szerint Kijevnek legkésőbb akkor vissza kell kapnia az ellenőrzést az ország keleti határa fölött.
A csúcstalálkozó előkészítésében részt vevő egyik diplomata arra mutatott rá: a hosszabbítás halasztásának pártján állók azzal érvelnek, hogy ráérnek nyáron dönteni, azok viszont, akik már most döntenének, attól tartanak, hogy a nyárig az orosz propaganda megbonthatja a tagállamok egységét. A csúcson ezzel összefüggésben a májusi, Rigában tartandó Keleti Partnerség-csúcstalálkozóról is szó lesz, a tagállamok vezetői pedig várhatóan leszögezik majd, hogy a folyamat igenis életben van, az EU-nak és az érintett országoknak is teljesíteniük kell a maguk vállalásait, a helyzetértékelésen túl pedig arra is kitérnek, hogy a következő két évben az EU milyen konkrét intézkedéseket hozhat.
