A közelgő olimpiához időzítve lázongások törtek ki Tibetben az utolsó nagy kínai ellenes forradalom 49. évfordulóján. Feszült nyugalom jellemzi Tibet fővárosát, Lhasszát a hét végi zavargások után — írja a Guardian helyiek beszámolóira hivatkozva.
A függetlenséget követelő kínai tartományt a hadsereg zárlat alá vette, korlátozzák a belépést. Tibetet elvágták az internettől is, így nehezen jutnak ki információk. A hivatalos kínai beszámolók szerint ,,csupán" tízen vesztették életüket a zavargásokban, sőt, ezt a hatóságok a zavargók számlájára írják, állításuk szerint a gyújtogatásokban vesztették életüket ,,ártatlan civilek". Az emigráns tibeti parlament ugyanakkor több száz halálos áldozatról tud, valamennyien a félkatonai rendőri alakulatok brutális fellépésének áldozatai. A Guardian helyszíni tudósítója többször is lövöldözésről számolt be, bár szerinte a katonák a levegőbe lőttek. Beszámolója szerint a katonák egyelőre — a szokásos kínai fellépéshez képest — visszafogottak. Az Európai Unió soros szlovén elnöksége a tibeti zavargásokkal kapcsolatban tegnap nyilatkozatban intette nyugalomra az összes érintett felet. Ebben Brüsszel aggodalmának ad hangot a tibeti események miatt, és részvétéről biztosítja az áldozatok családtagjait. Tegnap az amerikai külügyminiszter is felszólította Kínát, hogy kezdjen párbeszédet a dalai lámával, Tibet emigrációban élő szellemi vezetőjével.
Tibet 1913-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit 1950-ig meg is tartott. A terület státusa korábban rendezetlen volt, a kínaiak szerint hétszáz éve a fennhatóságuk alá tartozik. Ezt arra alapozzák, hogy a Kínát megszálló mongolok hétszáz éve Tibetet is lerohanták. Ugyanakkor a tibetieket nem Kínából, hanem a dalai láma lhaszai palotájából kormányozták. 1950-ben a maoista hadsereg szállta meg Tibet keleti részét, ekkor a csupán 15 éves dalai láma 17 pontos egyezményt írt alá Kínával. Ez elviekben biztosította a szabad vallásgyakorlást és a tibetiek kulturális jogait. De a kínai megszállással párhuzamosan megkezdődött a han kínaiak betelepülése is, ami drasztikusan megváltoztatta a nemzetiségi arányokat. A hatvanas-hetvenes évek kulturális forradalma során pedig megkezdődött a buddhista rendházak rombolása is. A tibetiek 1959-ben forradalmat robbantottak ki, ennek véres leverése után kényszerült emigrációba az akkor 24 éves dalai láma. A tibetiek utolsó nagy lázadása 1988-ban volt. 2002 óta folyamatosak a tárgyalások a tartomány autonómiájáról, de folytatódott a kínaiak betelepítése is, amin a tavaly átadott vasútvonal valószínűleg gyorsítani fog. Részben ezért is robbanhatott újra a feszültség.
