Ivóvíz a Barcaságból
– Van úgy, hogy a kérdőjeles dolgok valósággá válnak. Utolsó találkozásunkkor jó minőségű barcasági vízről álmodott, s ma már ez valóság? – kérdeztük Alexandru Cucu polgármestertől.
– Ahogy mondja. Lehet, hogy a Kárpát-kanyar havasainak jó vize keveredik Brassó város ivóvizébe, a lényeg az, hogy kiváló minőségű. A fővezetékkel már átíveltük az Olt folyót is, következik hamarosan a két vezeték összekapcsolása. A minőség elsőrendű, de a lakosságnak fontos a víz  ára is. Bizo­nyára nem vádolnak itthon, ha a szomszéd megyéből vezetek vizet a két falunak, de ha a szentgyörgyi ivóvíz olcsóbb lesz, azt választjuk, ugyanis reméljük, hogy a megyeszékhely felől is megkapjuk majd az Aqua­cov által beígért vezetékes vizet. A globális felmelegedést is szem előtt tartva fontos feladat az ivóvíz biztosítása. An­nál is inkább, mert sajnos a hegyeink felől kínálkozó víz­mennyiség hozama nem bizonyult elegendőnek a két település számára. De fontos a szennyvízhálózat kiépítése is. A terveket felújíttattuk, s született egy olyan meg­oldás is, hogy a szennyvízhálózatot rácsatlakoztassuk a szintén szomszédos Bar­ca­föld­vá­ron már megépített tisz­tí­tóállo­más­ra. Most a kivitelezéshez szük­séges pénz­alapok megszerzése következik. A község fejlesztési stratégiáját nagy vonalakban követtük – folytatta a polgármester –, az őszre kész lesz az általános és részletes köz­ségfejlesztési terv, mert gondolnunk kell újabb beruházásokra is ebben a mezőgazdasági térségben. Tervezzük egy kisebb ipari park létesítését is, amely az általános fejlesztési terv függvénye. Gondoltunk egy olyan korszerű útszakasz megépítésére, amely megoldaná a Barca­földváron áthaladó Eu­rópa 60-as nemzetközi úttal való közvetlen és jobb kapcsolatot, s amely talán kikerülné a településünket.

Épületgondok
– A régi iskolaépületek visszaszolgáltatása nyomán hogyan alakult a helyi oktatás helyzete?
– A református egyházközségnek visszaszolgáltattuk az iskola két régi épületét, így a telken álló újabb emeletes épületben – amely községi tulajdon – a felső tagozat diákjai számára nem maradt elegendő osztályterem. Ezért délutáni oktatási programot kellett bevezetnünk. Készen állunk könnyebb és mindkét fél számára előnyösebb megoldásról tárgyalni az egyházközséggel, mert még nem késő. Az iskola semmiképpen sem maradhatna a visszaszolgáltatott épületekben, mert azok nincsenek a tulajdonunkban, javíttatásukra-karbantartásukra nem költhetünk pénzt. Ha nem találunk mást, a megoldás a jelenlegi óvoda épülete lesz. A két épület nincs távol egymástól, s a családorvosi rendelő telkén – amelynek területe községi tulajdonban van – meg tudjuk oldani az átjárást is. Az óvodában ugyanis szándékunkban áll termet építtetni egy napközis programmal működő gyerekcsoportnak, s ezzel párhuzamosan létrehoznánk annyi osztálytermet, amennyi az öt-nyolc osztály számára szükséges. So­káig nem tudunk várni, a munkálatokat hamarosan meg kell kezdeni. Ez volna az egyik megoldás. Az említett családorvosi rendelő épü­letének teljes felújítása is terveink közt van. Fel­újítjuk a tetőzetet, kicseréljük a nyílászárókat, korszerűsítjük, bevezetjük a központi fűtést.

Halastavak az Olt jobb partján is
– Mennyire haladtak a tervbe vett ártéri halastavak kialakításával és az azokat kiszolgáló bekötőút építésével?
– A szászveresmarti övezetben működő haltenyésztéssel foglalkozó cég ajánlata nagyon előnyösnek mutatkozott, a munkálatokat tavasszal folytatják. Megkezdték két halastó mélyítését. Ezeket egyelőre makadám burkolatú út kötné össze a községen áthaladó megyei rangú műúttal.
– Nyáraspatak övezetében jó minőségű kvarchomok-telepek találhatók, amelyeket sikerrel használtak nemcsak Brassó város öntődéi, hanem távolabbi üzemek is. A szomszédos földvári vasútállomásról vagontételben szállították a nyáraspataki homokot a megrendelő egységekhez. Milyen szerepe van most az egykori felszíni fejtés területének?
– Ennek hasznosítására is volna elképzelésünk. Annak a 15 hektárnyi területnek a fekvése előnyösnek mutatkozik egy napelemes rendszer elhelyezésére-kialakítására, ami bepótolna a villanyáram-fogyasztásba, olcsóbb lenne, mint a vezetékes villamos energia. Lehet, hogy kissé hihetetlennek tűnik, mert megépítése költséges, és késve térül meg, de idővel mégis hasznot hajt. Sajnos, a homokbánya a falu legelőterületének szerves része, s bár legeltetésre vízáteresztő talaja miatt nem alkalmas, túl bonyolultak azok a papírfor­maságok, melyek révén ki lehetne venni a legelőterületből. Ez az ösvény bizonyára csak később lesz járható Hidvég számára is. Tu­do­má­som van arról, hogy a németeket egyre jobban érdekli a lignit föld alatti elgázosítása. Ná­lunk is található szén, Nyá­ras­pa­ta­kon bányászták, de úgy gondolom, még egy emberöltőnek el kell telnie ahhoz, hogy ez mifelénk is beindulhasson. Né­metországban szabad kezük van az önkormányzatoknak abban, hogy terveiket kivitelezzék, minket viszont itthon törvények és jóváhagyások egész serege köt! Nincs például tulajdonunkban az itt keresztülfolyó patak, a Vízgazdálkodási Társa­ság fennhatósága alatt áll. Ezzel kapcsolatosan is volt elképzelésem: építsünk a hidvégi patakra egy völgyzáró gátat – javasoltam is a vízgazdálkodási vállalatnak –, s hasznosítsuk közösen. Ezután több lesz az aszályos idő, mint régebben, jó lesz öntözésre, akár mikroerőművet is meghajthatna. Az elképzeléseinket tartalmazó iratcsomó azóta is ott hever Râmnicu Vâlceán, a hivatal székhelyén.

A reformátusok tervei
Araszolgatva válnak valósággá a helybeli  református eklézsia elképzelései is – tudtuk meg Nagy János lelkipásztortól –, hol az anyagi alapok hiánya, hol pedig más jellegű akadályok állják útját a szükséges munkálatoknak.
– A presbitérium határozata szerint a visszaszolgáltatott iskola épületének tetőzetét ki kell javítanunk még ebben az esztendőben. Az udvaron áll még egy régebbi épület, az volt a hidvégi magyar ház. Jelenlegi állapota eléggé megviselt, felújítására több pénzre lenne szükség. Mi hajlandóak lettünk volna elcserélni az egész területet és az épületeket is megfelelő értékű szántófölddel vagy legelőterülettel. A javaslatot az önkormányzat is jónak látta, de később elállt szándékától. Tennivalóban nincs hiány. Folytatni kellene a papi lakás és a kántori lak tatarozását. A tetőzetet felújítottuk, a nedves falak kiszárítása-szigetelése nagyobb beruházást igényel. Ki akarunk alakítani az épületben egy tágasabb tanácstermet, oda szeretnénk költöztetni a földvári fogolytáborral kapcsolatos kiállítás dokumentációs anyagát. Két filiánk van: egyik a Földvári téglagyár telepén, ahol nyolcvan körüli a református hívek száma. Most ígért egy szobát istentiszteletek tartására az állami óvoda épületében a földvári polgármester. Itt negyedszáznyi hívemnek nincs állandó helye istentiszteletre – fejezte be a lelkész.
Megtévesztő lenne, ha a legutolsó, 2011-es népszámlálás adatai alapján tekintenénk a község etnikai összetételére, ugyanis a román anyanyelvű cigányság jelentős százaléka románnak vallotta magát. A legutóbbi népszámláláskor a község 29 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami miatt szórványnak tekinthetjük a végvári település magyar kisebbségét – ismerte el Nagy János is. Demográfiai kérdésekben is iránymutató, hogy a római katolikus magyar lakosság lélekszáma elenyészően alacsony.
A valóságban nagyobb a roma lakosság száma – tudtuk meg –, gondokkal-terhekkel megrakott e népesség társadalmi helyzete is. A polgármester megkezdte a kiterjedt roma lakónegyed területi felméretését, rögzítették a beépített és elfoglalt telkek pontos helyzetét, s mint elmondta, olyan romaprogramokra szándékozna pályázni, amelyek lehetővé tennék a telep infrastruktúrájának kiépítését, különös tekintettel annak úthálózatára. A negyedben is lefektették az ivóvíz fővezetékét. Szük­ségét látja a községvezető egy helyi, belső számbavételnek, népszámlálásnak, a személyazonosságok tisztázásának, házszámok kifüggesztésének. A roma negyedi főutca korszerűsítésével egyidejűleg szándékozna rendezni a községközpont és Nyáraspatak néhány mellékutcájának burkolatát is.

Restaurált várak
Restaurálják – akárcsak Kőhalom várát – a Földvári várat is, jól látni Hidvégről. A mentőmunkálatokat a Brassó megyei tanács önerőből állja, hiszen egykoron Földvár volt Barcaság központja. Uniós pénzekből szándékoznának folytatni és bekapcsolni a nemzetközi idegenforgalomba. A teuton lovagok építette várhoz székely-magyarságunknak is köze volt: a tatárdúlás után IV. Béla király építette újra, negyvennyolcban pedig a Föld­váron állomásozó és onnan támadó Heydte kapitány csapatát Gábor Áron ágyúzta! 1612-ben Weiss Mihály brassói főbíró és Géczy András vette ostrom alá a várost, és csatát vesztett Báthory Gábor csapataival szemben. Ekkor esett el a csatában 39 brassói diák. Még ma is áll Föld­váron (képünk) a diákok emlékműve, mely Friedrich Balthes jeles szász műépítész terve alapján épült 1913-ban.