Demeter J. Ildikó
Ha Şova is elesik, mindannyian utána bukhatunk – szaladt ki az egyik középszintű szociáldemokrata politikus szájából a párt egy héttel ezelőtti vezetőtanácsi ülésének szünetében. Valódi hadvezéri mondat ez egy hónapok óta tartó háború zajában, amikor sokan érzik úgy, hogy a döntő csata közeleg.
A fiatal kora ellenére is igen ismert Dan Şova gazdagságához csak a népszerűtlensége mérhető – de ez mindeddig nem ártott neki, hiszen Victor Ponta kormányfő üzlettársa és barátja volt, aki előtt minden ajtó megnyílt, és aki a szerdai szavazáson is egérutat kapott, bár valószínűleg nem végleg, hiszen az érte kifordított házszabállyal csak ideig-óráig nyújthatja az elkerülhetetlent. Az alkotmánybíróság nem vállalhat cinkosságot ezzel a csűrés-csavarással, amiből talán még a holdon is látni a kilógó lólábat: tavaly novemberben a szenátus már két szociáldemokrata miniszter (Ecaterina Andronescu és Şerban Mihăilescu) esetében is egyszerű többséggel döntött mentelmi joguk megvonásáról, és ugyanúgy a képviselőház is, amely szerdán, a Şova-szavazás napján szintén a jelenlevők, nem pedig az összlétszám többségi voksa szerint hagyta jóvá a liberális Theodor Niculescu elleni eljárást. A párt nélkül maradt, most már teljesen levitézlett Călin Popescu Tăriceanu – akit kétségtelenül ilyen jellegű szolgálataiért hagytak meg szenátuselnöki tisztségében – ugyan sietett bejelenteni, hogy az alkotmánybíróság határozatait nem lehet visszamenőleg érvényesíteni, de nem is kell: lehet új szavazást elrendelni.
A gond inkább a többi honatya felelőtlen hozzáállásában rejlik, mint a jogi vagy az ügyrendi értelmezésekben: az még érthető, ha a párttársak tűzön-vízen keresztül védik alapemberüket, aki bukásával a kormányfőt és ezzel az egész ráépülő hatalmat is magával ránthatja – de hol volt az ellenzék, amelynek elvileg épp az az érdeke, hogy félreállítsa a közügyekkel már csak tessék-lássék módon foglalkozó szociáldemokratákat? Ha a liberális szenátorok egy része nem máshol lófrál, hanem a fizetett munkahelyén ül és a választói akarat szerint szavaz (nem beszélve az RMDSZ-ről, amelynek jelen levő tagjai szabályosan szembeköpték híveiket), akkor most nem szörnyülködne Románián a civilizált világ. Ez az általános nemtörődömség sokkal aggasztóbb, mint egyik vagy másik politikus bebörtönzése: annak jele, hogy demokratikusnak nevezett pártjaink huszonöt év alatt sem tudtak szilárd erkölcsi alapra helyezkedni. Egy üres hordón egyensúlyoznak a naponta mélyülő szakadékok fölött, de a tisztesség mentőövét vonakodnak megragadni. És ők vezetik az országot...
