Továbbra sem sikerült kielégítő módon rendezni a kommunista diktatúra által meghurcoltak helyzetét, vannak, akik nevetséges kártérítést kapnak, és olyanok is, akik semmit – hangzott el pénteken a Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetsége éves közgyűlésén, melynek meghívottja Octav Bjoza, az országos szervezet elnöke volt. Utóbbi szerint a hatalom kivárná, hogy az érintettek lassan kihaljanak, hogy ne kelljen velük foglalkozniuk.
Török József, a háromszéki szövetség elnöke ismertette a 2014. évi tevékenységüket. Rámutatott: folytatniuk kell a javadalmazásért folyó harcukat, mert bár az első kártérítési törvény 1990-ben hatályba lépett, a mai napig sem sikerült minden jogosult számára biztosítani a kártérítést, annak ellenére, hogy többen közülük sok év kényszermunkát, kényszerlakhelyre való áttelepítést, illetve kemény börtönéveket tudhatnak maguk mögött. Török szerint elég súlyos az is, hogy továbbra sem sikerült újból a parlament elé juttatni az 2009-ben elfogadott, de az alkotmánybíróság által elutasított 221-es számú törvényt, amely valamelyest rendezte volna a kártérítési problémákat, tisztességes összeget szabva meg a meghurcoltaknak. Háromszéken mindössze harminc személynek sikerült élnie a jogszabály adta lehetőségekkel. Az elnök továbbá elmondta: sokan mai napig nem kértek jóvátételt a diktatúra éveiben elviselt megaláztatásokért, üldöztetésért, őket továbbra is várják, a szövetség szívesen segít. Néhány részsikerről is beszámolt: sikerült elérniük, hogy a fogságban eltöltött éveket is beleszámolják nyugdíjukba, illetve megnyithatták a kommunizmus áldozatainak sepsiszentgyörgyi emlékházát, és újabbat terveznek Bodzafordulón. A szövetség ugyanakkor komoly anyagi gondokkal küzd, szerencséjük, hogy Sepsiszentgyörgy önkormányzata érdemben támogatja őket, így méltó módon tudják rendezni emlékhelyeiket – tette hozzá Török.
A pénzügyi beszámolót, valamint a területi képviselők kinevezését követően Octav Bjoza szólt a mintegy hatvan megjelenthez. Az országos szervezet vezetője keményen ostorozta a mindenkori hatalom képviselőit, akik közül elmondása szerint csak Emil Constantinescu volt államfő személyében talált érdembeli támogatóra. Bjoza a Török által említett jogszabályokról is beszélt, elmondva: a 221-es törvény volt az első, amely az érintettek elvárásaihoz igazította a kártérítést, ennek ellenére az alkotmánybíróság megsemmisítette. Az elnök szerint, miközben egyesek rekordméretű vagyonokat halmoztak fel, a meghurcoltakra soha nem jut pénz. Arról nem beszélve, hogy kettős mérce jellemez minden kormányt, hiszen a ’89-es forradalmárok továbbra is kivételezett helyzetben vannak, míg a kommunizmus alatt szenvedők esetében mintha azt várnák, hogy haljanak már ki. „Ez a taktika nem is annyira rossz, hiszen évente két-háromszáz érintett távozik a túlvilágra, az elmúlt nyolc évben háromezerrel lettünk kevesebben, így lassanként elfogyunk” – tette hozzá. Bjoza beszámolt arról is, hogy tavaly novembertől államtitkári rangban igyekszik valamit tenni sorstársaiért. „Az államtitkári beosztásom arra elég, hogy egy keveset mozdítsak, ahol lehet, viszont nagy eredményekre én sem számítok” – magyarázta.
