Szinte hajszálpontosan megegyezett az első negyed a hazai mérkőzés első felvonásával, amelyen a 19–13-as kezdés megalapozta győzelmünket. Părău kosarával és értékesített büntetőjével kezdtünk, a hazaiakon érződött az önbizalomhiány, az első hét dobást elrontották. Innen aztán mintha mi ragadtunk volna be, nem találtuk a ritmust, Price két kosarával fordítottak a fehérváriak. Jött is a Mikes-time out, amely alatt sikerült rendet rakni a fejekben, s a negyedet csapatunk nyerte hét ponttal. A második negyedben felerősödött já­tékunk, 12 pontot innen szereztünk. Stephanie Murphy ebben nagy szerepet vállalt, gyönyörű volt a Harrisonnak leosztott passza. Bár játékunkat továbbra sem sikerült gördülékennyé tenni, pihenőre négypontos előnnyel tértünk.
Szünet után sem csillogott csapatunk, négy kihagyott dobással kezdtük a játékrészt, szerencsére a hazaiak is több hibát vétettek. A továbbiakban folytatódott az igazi rájátszásos küzdelem, nekünk sikerült hat ponttal meglépnünk (33–39), 39-nél azonban leragadtunk. Felébredt a vadászösztön a hazaiakban, fordítottak is 12–2-s részeredménnyel. Az utolsó szakasznak négypontos hátránnyal vágtunk neki, azonban a védekezésünk összeállt erre a részre. Harrison zsinórban szórt hét pontja nagy lendületet adott játékosainknak, gyorsan nyolcpontos előnyre tettünk szert. Agunbiade tartotta a lelket a fehérváriakban, triplája következtében három pontra közelítettek meg (54–57). Ennél közelebb azonban nem tudtak kerülni, egy kitűnő időben érkező Paşcalău-féltávoli egyértelművé tette a győztes kilétét.
Két küzdelmes elődöntős után döntőbe jutott és a bajnoki éremért harcolhat 23 mérkőzésen legyőzhetetlen csapatunk, amely pályaelőnnyel rendelkezik a végső felvonásban is.
A másik ágon: Arad–Târgovişte 76–78 (összesítésben 0–2, döntős Târ­govişte)
Döntő: Sepsi-Sic–Târgovişte, az első mérkőzések április 10–11-én a Szabó Kati Sportcsarnokban. (nemes)