Mint bármelyik település az Oltfejben, úgy írja történetének mindennapjait Sepsiszék északi határfaluja, Sepsibükszád. A hazai törvények, intézkedések és megszorítások meg-megszólítják az ittenieket is, s a válasz a mindennapok küzdelme. Ha pedig efelől érdeklődik valaki, kiderül: semmivel sem könnyebb a mai ember élete, mint az „antevilágban”, s hogy „kár volt olyan nagyon örvendezni, amikor beléptünk az unióba, mert a kapitalizmus nem jótékonysági egylet, hanem szigorú piac, ahol a kézfogás nem egyenlő az adott szó erejével.”
Több, mint bolondok napja
Április elseje nem a jókedélyű bolondozást jelentette Sepsibükszád állattartó gazdái számára, hanem azt az időpontot, amikorra változást jelentettek be a tejtermelésben és -értékesítésben, ugyanis a tejtermékek piacának április 2-ai liberalizálása, összefogás hiányában, csőd szélére sodorhatja őket. Így is nagyon alacsony a tej ára, s ha az állam, akárcsak a pityóka esetében, olcsóbb árut hoz be külföldről, nagyon meg kell majd nézniük a gazdáknak, miként alakul az itt megtermelt sorsa. S ez már nem is oly vicces. Húsvétkor, a feltámadás ünnepekor azért a zömében katolikus bükszádiak a dolgok jobbra fordulásában reménykedtek.
Akárcsak megyénk sok más községében, itt is lezajlott a régiós gazdatalálkozó – adta hírül lapunk az eseményt követően. A Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete több mint száz gazdát mozgósított. A megyei agrárintézmények vezetői mellett a mezőgazdasági minisztériumot Gheorghe Neaţă állattenyésztési kérdésekkel megbízott igazgató képviselte. A találkozón elhangzott: nem kötelező vállalkozást bejegyeztetniük azoknak a gazdáknak, akik az elmúlt évben 5000 eurónál nagyobb agrártámogatást kaptak. A jelenlevők hangsúlyozták, a termelőknek a tejfeldolgozást is felvállaló szövetkezetek létrehozása lenne a biztosabb és jövedelmezőbb, melyet a megyei tanács támogat. Előny, hogy ennek már kidolgozták a törvényes alapját.
– Sokadmagammal jelen voltam a gazdatalálkozón – nyilatkozta Szakács Czont László –, s az elmondottak valóban meggondolkoztatták a helybelieket, mert naprakész statisztika nélkül is tudjuk, hogy ebben a községben 660 fejőstehénről beszélhetünk, a juhállomány pedig meghaladja az ezret. Nem kérdés tehát, hogy életfeltétel-e itt az állattartás és a tejjel kapcsolatos hazai törvénykezés. Tamás Sándor elnök úr bemutatott egy jól működő tiroli szövetkezetet, a bukaresti minisztériumi igazgató pedig ígérte, hogy a találkozót követően mi, juh- és szarvasmarha-tenyésztők megkapjuk a 2014-es támogatásokat. Az ígéret valóra váltása csak késedelemmel kezdődött, egyelőre a kecskék és juhok után kezdték osztani, de az ígéret szerint a tejelő jószágokra is megkapjuk. Nagyon fontos ez számunkra, hiszen beléptünk a tavaszba, itt vannak a korai munkálatok, kiadásaink, vetőmagot kell vásárolni, sok gazdaembernek nem volt s nincs amiből!
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a történelmi múlt tapasztalatai alapján – gondolunk itt a kollektív gazdaságok és az egykori társulások múltjára, a székely pityókatermés értékesítési lehetőségeire, amit a külföldi import krumpli „szabályoz” –, Háromszéken a szövetkezetek megalakítása nem megy egyik napról a másikra. A legnagyobb aggályt a piac, a feldolgozott termékek értékesítési módja okozza. Helybeli érdeklődők is részt vettek azon a kézdivásárhelyi találkozón, ahol a székelykeresztúri szövetkezet létrejöttéről volt szó, de megjegyezték: ott is egy cégnek kellett átvennie a tejfeldolgozót, hogy megteremtse az egyébként kiváló minőségű termékek számára a piacot. Az áprilisi határidő már elmúlt, a törvényen ez az ország nem fog változtatni – szűrtük le a beszélgetésből –, a népnek tejre lesz szüksége, s félő, hogy megrakják uniós tejjel az üzleteket.
Ha kapcsolat, legyen termékeny
Kínlódásos miesnapok után legyen úgy is, hogy ünnepet is ülünk, enyhíteni-szépíteni a mindennapokat – hangsúlyozta Nyáguly Antal községi tanácstag, a helybeli erdő-közbirtokosság elnöke. Elmondta, hogy székely gyalogkapuval ajándékozta meg a sepsibükszádi római katolikus egyháztanács Bükszád legrégebbi testvértelepülésének egyházközségét a magyarországi Berhidán. A kapu Csíkszentgyörgyön készült, csíki cserefából. Nagyböjt negyedik vasárnapján, március 15-én avatták fel a berhidai római katolikus plébánia udvarán.
A sepsibükszádi plébánia képviselő-testületének tagjai barátságuk jeleként vitték ajándékba a művészien faragott kaput. Átadásakor elmondták: örülnek, hogy vihették az erdélyi fák illatával a székely nép üzenetét is. Az összefogásban hatalmas erő rejlik, amit tudatosítanunk kell önmagunkban és nemzettársainkban, gyermekeinkben is – hangzott el. A kapu feliratai: „Őseink szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez – testvér – ne légy hűtlen soha!”; „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség!” Az átadáskor Nyirő Józsefet idézték: „A székely ház mértékadó dísze és koronája a székely kapu, melyet valósággal családtagjának tekint a gazda. Levágja az erdő fáját, de az elpusztult élet helyébe újat teremt, mert a székely kapu tényleg él, és részt vesz mindennapi küzdelmes életének vérkeringésében; élővé válik azáltal, hogy a székely a lelkét leheli belé, amikor kifaragja, és Isten nevét vési rá szelíd és alázatos betűvel.” A kaput Beke Zsolt helyettes esperes-plébános köszönte meg a plébánia nevében, és Isten áldását kérte az ajándékozókra, a sepsibükszádi hívők közösségére.
Május 21-ére újabb meghívást kapott a sepsibükszádi fúvószenekar az egykori királyi végvárra, a Várpalotán megtartandó Honvédség Napjára – folytatta Nyáguly Antal, s várpalotai törkölyt tett az asztalra, amely uniós normák szerint, helyben készült eredeti párlat. A város neve gróf Zichy Bélához, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemzetőr-vértanújához kapcsolódik, s itt élt és dolgozott mészárosként Petőfi egyetlen fiútestvére, Petőfi István, akihez a költő az István öcsémhez című versét írta. Bátyja hatására verselt Petőfi István is, nyelveket tanult, franciát és németet.
– Az egész község igazi ünnepe a Nagyboldogasszony helyi templombúcsú, s az ehhez legközelebb eső hétvégén szokásos Sepsibükszádi Napok – emlékeztettük Bács Csaba polgármestert.
– Így alakult a hagyomány nálunk évek óta. Ebben az évben is szándékunk ünnepet ülni. Az egy dolog, hogy egyre kevesebb az ilyen alkalmakra szükséges anyagi erő, de támogatóink mindig segítettek, vendégeink szeretettel látogatnak ide, mindig van fúvósmuzsika, ünnepi szentbeszéd és előadó. Két testvértelepülésünk van, az említett régebbi Berhida és a Pest megyei Vasad. Mindkettő hivatalos minden falunapra.
Sűrűek a hétköznapok
– Tudtunkkal negyedszázad elteltével is gond az infrastruktúra kiteljesítése. Van-e a községnek fejlesztési stratégiája? Melyek az ez évi tervek-elképzelések? – kérdeztük Bács Csabát.
– Van érvényes stratégiánk. Csak most közeledünk a 8500 méternyi ivóvízvezeték kiépítésének végéhez, amit 2009-ben kezdtünk meg. Hamarosan megtörténik az átadása. Az Olt jobb oldalán feltörő Bőforrás vizét át kellett vezetni a vasúti pályatesten és a folyón. Megéri, mert kifogástalan vízhez juttattuk a községet. Így a szerteágazó hálózatot ez és az örökölt, de feljavított régi hálózat táplálja majd, az újból ugyanis nem tudnánk vizet juttatni a település magasabban fekvő utcáiba. Elkészült az új hálózatra tervezett tisztító- és ionizáló készülékkel ellátott 360 köbméteres víztartály a Fáca-hegy alatt. Befejeztük a település szennyvízhálózatát és az ahhoz szükséges tisztítóállomást is. A következő lépés a vízórák felszerelése, ugyanis ezek alapján kell jóváhagynia a bukaresti országos hatóságnak az ivó- és a szennyvíz köbméterének árát, amit a hivatalos rendelkezések alapján az önkormányzat számít ki. Ezzel párhuzamosan tárgyalásokat kell folytatni egy olyan céggel, amely átvenné majd az egész rendszer működtetését. Jelenleg csak egy minimális összeget fizet a lakosság az ivóvíz köbméteréért.
A községvezető sorolta az önkormányzat további gondjait, amire megfelelő összegeket tartalékolt a tanács az idei költségvetésben. Elsőrendűnek vélték a leromlott mellékutcák (Lüget, Gáspár, Aprozár) felújítását-kavicsozását, a vízlefolyók lakosság általi takarítását. Segítik a házi beteggondozói rendszer kialakítását, a gondozást a gyulafehérvári Caritas irányítása alatt szakképzett személy végzi majd. Nagyon fontos tennivaló lesz ezen a nyáron az 1700 lakosú település községi kultúrotthonának főjavítása. Önerőből szeretnék elvégeztetni, amihez fel kell újíttatniuk a létező tervrajzot. Megújul az épület tetőzete, a színpad, a falburkolat, a konyhai részleg.
Bács Csaba polgármester részt vett a Csomád-Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás közgyűlésén. A találkozón jelen voltak Kovászna és Hargita megye tanácselnökei, tanácstagok, a társulás tagközségeinek polgármesterei, és ismertették azokat a szempontokat, melyek alapján ki kellene dolgozni a térség fejlesztési tervét. Feltérképezik és megjelölik a legfőbb látványosságokat, a szolgáltatások további fejlesztését. A Szent Anna-tó, a Mohos-tőzegláp, Bálványos és a két Csomád-nyerge rendezési tervének elkészítésére szakcéget kérnek fel. A fejlesztési társulásnak Kovászna és Hargita megye önkormányzata mellett Csíkkozmás, Tusnád, Tusnádfürdő, Torja és természetesen Sepsibükszád is a tagja. A helybeliek nagyon remélik, hogy a régió költségvetésébe sikerül beiktatni sepsibükszádi vendégforgalmi célpontok felújítására vagy újabbak építésére szolgáló anyagi alapokat.
Az apróbb helyi gondokat nem soroljuk, de megemlítjük, hogy a község keleti részének lakói nagyon sok mobiltelefon-előfizető nevében erősítő állomás létesítését sürgetik a Bükszádi medencében. Ígéret ugyanis még tavaly elhangzott a cégek részéről, de az erősítő építése elmaradt. Ezt óhajtanák például a szomszédos Uzonkafürdőn is – mondták –, ahol semmilyen mobilsugárzónak nincsen térereje.
